Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1937

•8 réteg fodrainak a szemléltetésére, vetítésére. A Társulat felkérésére megbírálta Antolik értekezését, mielőtt sajtó alá került volna; a bírálat első fogalmazványa megmaradt a hagyatékában: »Vélemény. Antolik Károly kassai tanár urnák a füstkorommal bevont üvegen sikamló villanyszikra által hátrahagyott nyomokról értekezése teljes mértékben megérdemli a figyelmet, nem csak azért, mivel az említett nyomok létrehozásának módjára úgy mint idomukra nézve a Lichtenberg-féle idomoktól teljesen különböznek, hanem leginkább azért, hogy a szikraalakokban haladó villamosság némely sajátságos működésének megismertetésére is szolgálnak. Az értekezés tehát tárgyának érdekességénél fogva megérdemli a kinyomatást, de mielőtt ez történnék, alolirt nézete szerint az értekezés újonnan akkép volna átdolgozandó, hogy a) az ábrák száma, amennyire a tárgy engedi, le szállíttasék; b) hogy a pontosan megszámozandó ábrákban előforduló s tüzetesen szóba vett pontok, vonalak, szalagok, nyúlványok vagy rétegek érthetőleg s talán magokra az ábrák részleteibe írt betűk által is jeleitessenek meg. c) Mi a kéziratban a VI., VII. és VIII. osztály alatt foglaltatik, az alolirt nézete szerint egészen kihagyható volna; mert a VI. osztályt illetőleg a tárgyalt sikamlási idomok a villamszikra eredményei, magától értetik, hogy a villamszikra képződését nehezítő gátak közbesítésével az idomok is kevésbé lesznek kifejlődve; a VII. osztályban tárgyalt szines szikraszalagok a villamszikra által okozott működések eredményei, s azért a villamszikrának csupán mechanikai hatása által létre jött idomok csoportjába kevésbé illők; a VIII. osztályban foglalt iüggéleges módszer lényegileg a Lichtenberg ismeretes módszerével esik össze.« Nem terjeszkedhetünk ki Antolik szikrarajzainak ismertetésére, elméletére. Jedlik véleményéből is kitűnik, hogy sok mellékes körülményre kellene a képek magyarázatában kitérni. Antolik az értekezést a véleménynek megfelelően átdolgozta. — Jedlik a teljesen új szikrarajzok feltalálójában már korán felismerte a lelkes fizikust, aki önállóan is tud alkotni. Érdekes Antolik tanárvizsgálatáról írt bírálata: »224. sz. Antolik Károly pesti egyetemen 3 évig járt tanárjelölt született 1842 Január 25, Kolbachon Szepes vármegyében. (— Meghalt mint a pozsonyi reál igazgatója Pozsonyban 1905. jún. 20-án —)... Házi feladvány. Adassék elő a különféle alakú és hangzó állapotba hozott szilárd testek felületén keletkező Chladniféle idomok létrehozási módja, és azoknak alapos értelmezése. Pesten, Április hó 10-én. 1867. — Birálat. Értekező házi munkálatát oly tevékeny lelkesedés lengi át, melyből a természettan iránti hajlama nyilván kitűnik. A hangidomok létrehozására és különféleképpeni módosítására vonatkozólag nem csak a jobb forrásokból merített adatokat terjeszti elő, hanem azokat saját kísérletei nyomán nyert eredményekkel is szaporítja. A munkálat szövegének nyelve értelmes s legnagyobb részt szabatos, csak néhány kifejezéséből vehetni észre, hogy szerzője a magyar nyelvet csak szorgalmának köszöni. — Pesten Julius hó 24-én 1867.« Antolik művésze lett később a Chladni-idomoknak; a meg-