Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936
33 A salétromos oldatnak súlyos hátránya, hogy belőle »kettedkénsavas szikéleg«, nátriumoxid kristályosodik ki, ezek a szemcsék pedig szétroncsolják a papírfalat. Jedlik tapasztalata szerint, »ha nem igen erős hatás kívántatnék, oldassék fel egy savanyúvizes üveg kétharmadát betöltő vízben fél font chilisalétrom, azután ezen oldatba öntessék egy font szász kénsav a folyadéknak mozgásban tartása alatt. Ezen folyadékból meg hülés után közönséges hőmérsékletben nem rakódik le a kettedkénsavas szikéleg. Ezen savval töltött 3 czella a villanydelejes vonalzó gépet 6 óráig hajtja. Az előbbi vízmennyiséghez háromnegyed font salétromot és másfél font kénsavat keverve, erősebb savat kapunk ugyan, de belőle 14° R. alatt kikristályosodik a kettedkénsavas nátriumoxid«. Jedlik a drága és kellemetlen salétromsav helyett hydrogensuperoxyd használatára is gondolt, és ezt az ú. n. könfeléleget házilag készítette: »Egy üveggörebbe, melynek fala inkább vastag mint vékony, tétetik mészíolyagpor (— folypát —), reá öntetik kellő mennyiségű hígított kénsav, és óvatosan megmelegíttetik vizfürdőben. A lombikkal gummicső által összeköttetik egy palaczk, mellybe súlyfelélegpor (— baryum-hyperoxyd —) kellő mennyiségben létezik, és fölébe viz öntetik. A (— lombikban keletkezett —) könfolysav (— fluorhydrogen —) által jővén a palaczkba a vízzel egyesül, és a súlyfölélegre hat; fölbontatván könenye egyesül a súlyfeléleg élenyének 1 részével és vizet képez, a súlyfeléleg élenyének másik része pedig a vizet könfeléleggé változtatja. Hogy a keletkező vizfeléleg szét ne bontódjék, czélszerű a palaczkból leöntött kön feléleges vizet kénsavval megkeverni; így a villanyfolyamot is fogja vezetni. Ezen vizzel és kénsavval kevert vizfeléleg használható lehet szén mellé a légsav helyett, csak készítési módja volna egyszerűbb és olcsóbb. N. B. A palaczkban képződött súlyfolyagot más munkálathoz ismét a könfolysav fejlesztésére lehetne használni, s ekkép a könföléleg csak a kénsav és a súlyfeléleg árába kerülne.« A kénsavval kevert hydrogensuperoxydos elemmel végzett kísérletekről Jedlik jegyzetei semmit sem árulnak el. Ugyancsak hiányoznak a kísérleti eredmények azokról a próbákról, amelyeket az Experienda c. lapon tűzött ki: »Tétessék próba, ezen keverékek közül a szén lemez mellett mellyiknek van nagyobb hatása: a) Salamia só légsavban, b) Chilisalétrom sósavban. c) Halvsavas haméleg (— klórsavas káliumoxid —) vagy halvsavas szikéleg (— nátriumoxid —) légsavban. Ugyanezen sók használtatásánál a horgany lemez mellett vétessék vagy kénsav hígítva, vagy kénsav sósavval, vagy salamiasó, vagy salamiasó sósavval. Tétessék próba chromsav és chromfölélegsav v al is, ha sósavval keveredve a szén mellett használhatók volnának.« Ez utóbbi próbatételt az eredeti szövegben áthúzta. Jedlik számos mérést végzett, hogy kiderüljön, »a gyakorlatra nézve czélszerübb-e a konyhasó oldata a horgany mellett, mint íi hígított kénsav. A konyhasó telitett oldatával az elem igen jól működik, főkép ha az kevés kénsavval inegkevertetik ; de azután jegőczöket rak a papirosra, ennélfogva legjobb féltelitésü konyhasó oldatot használni. Egy pohárnyi efféle oldat elég addig, mig a lég3