Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

30 szenek veszélyeztetésével történne. A beépített szénlemezek alsó része is két oldalról Cerinines kénnel erősíttetik a kerevethez.« Ilv módon 1853 4 folyamán elkészült a Jedlik-féle széneink­elem, amelyben eredeti a teljesen zárt kénrámás, papírfalas cella és a savak, gőzök ellen stearinin- és cerinin-bevonattal védett réz­sarkú szénlemez. Az elem egyébként megegyezik a Bunsen-féle sa­létromsavas elemmel. Első sikerek a papírcellás elemekkel. Az első kész elemmel végzett próbának érdekes leírását őrizte meg Jedlik Munkanaplója: » 1854-ben Január hó 3-dikán próbáltuk meg Hamarral és Par­rsggal a nagy fáradsággal készített szénhorgony villámelemet reg­gel 8 órától 10-ig. Előlegesen azt ígértük magunknak, hogy hatásg meglepő lészen, azonban, ámbátor első pillanatban avval megeléged­heténk, mert érenyhuzalt izzósított és a delejvillamos mozgonyt is meglehetősen hajtá, mindazonáltal egy félfertály óra lefolyása után meghökkenve tapasztalánk erejét annyira lejebb szállani, hogy egy rövid vékony huzalt sem vala képes megizzósítani, valamint a moz­gonyt többé hajtani. Ezen igen le\*erő tapasztalás után magam elő­adásaim által gátolva lévén, megkértem munkatársaimat, miként a kénrámának vagy ruggyanta edénynek netaláni gátoló befolyása iránt tennének késérieteket. Mik megtörténvén azon tanúságot adák, hog} sem egyiknek, sem másiknak nincs gátoló hatása a szén­lemezre; ennélfogva azt kezdém gyanítani, hogy a légsav kelleténél töményebb lévén a tagadólag megvillámzott szénlemez által nehe­zebben bontatik fel, mint felbontatnék, ha kevésbé volna concent­rálva. Ezen gyanúsítás következtében délután 6 órakor újonnan hozzá fogtunk az említett elemnek megpróbálásához, használván nem 40 Beaume-féle fokú légsavat, hanem csak közönséges választó­vizet, melly már többször e czélra használtatott, és örömünkre azon­nal feltűnt, hogy az elem hatása ezen gyengébb savval erélyesebb volt, mint a 40 fokúval, s mi legfőbb, 2 ujnyi érenyhuzalt 2 óra hosszant élénk izzásban tartott. 9 óranegyed után az izzás nagyobb részint megszűnt, de a mozgonyt még ezen állapotban is egész a búgásig sebesen forgatta. Töltvén a isavhoz félannyi légsavat, mint a mennyi már a czel­lában volt, eredeti erejét az elem vissza nyeré. Ezen 10 fertály óráig tartó működés alatt az e'.em nem melegedett meg annyira, hogy a ne­gyedújnyi vastag fenyődeszkából összeállított (—gummilapokkal bé­lelt —) edény oldalán keresztül a meleget észre lehetett volna venni. A meghiganyzott horganynál 3 lat az az 720 szemer súlyveszteség találtatott; 1 font horgany tehát körülbelül 25 óráig emésztetik fel.« Ez az előzetes próba arra késztette Jedliket, hogy tangens­busszolával hasonlítsa össze két elemnek az áramszolgáltatását. Az egyiknek a cellájába 40 fokos salétromsavat töltött, a másikba kénsavban oldott chilei salétromot, 8 lat chilei salétromot 9.3 lat tömény kénsavval és 16 lat vízzel keverve össze. 1854. márc. 24-én

Next

/
Thumbnails
Contents