Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

33 Ezekbe valamivel kevesebb syrup tétetett, mint az előbbiekbe, de... puhábbak lettek.« »2. Sept. 33 edényből szedetett ki ugyan annyi szén lemez, mellyekből csak 1 lemez volt minden repedés nélkül; valószínűleg az az oka, hogy az égető edények egész 1 holnapig valának megtöltve, és igy az igen nedves holnap folytában a légből sok nedvet vettek magukba.« Jedlik lakása volt a szénlemezek raktára; egy kis papírlap elárulja, hogy 1855 Sz. Mihály-napján 667 szénlemez várt a sorsára Jedlik szobájában: »Az első szobában létező nagy almarium leg alsó fiókjában létezik 103. — Ugyan azon almarium felsőbb osztályában 105. — A tányérokat magában foglaló kis almarium alsó osztályában 136. — A nagy szobában álló könyves szekrény fölött létezik 159. — A ruha szekrény fölött 164. —« Parragh Zsiga, volt pedellus gyúrta a lemezeket, százát 12 pengő forinttal számítva; mindenestül egy-egy lemez költsége kb. 12 p. kr volt. — Három és fél mázsa szabolcsi szénből 156 lemez került ki. A győri gimnázium szertárában vannak Jedlik-féle szénlemezek, amelyek még nem voltak elcmcellákba beépítve. Átlagos vastagságuk 5 mm. A legnagyobbaknak, a 42 dkg-osaknak mérete meglepően nagy, kb. 375 x 168 mm; a 14 dkg-osaké 168x 125 mm. Vannak 76 mm szélességűek is 168 ±11. 223 mm hosszúságban. A lemezek fajsúlya 1.20 és 1.55 között ingadozik, általában megegyezik tehát a kereskedésbeli elemszenekével. Nem olyan szépek és egyenletesek ugyan, mint amilyenek a mai gyárak sajtóiból kerülnek ki, könnyebben kopnak is, de annak ellenére, hogy nincsenek préselve, legtöbbjének acélos a csengése. Felületükön itt-ott apró cukorgyöngyök láthatók. Kiégetés után hamarosan elektromos szempontból vizsgálta Jedlik a lemezeket, hogy lássa, mekkora az egyes keverékek elektromos hatása, és hogy mennyire javít vagy ront rajta az égetés időtartamának növelése, csökkentése. A különböző minőségű lemezekből egyenlő nagy felületeket állított az elemek salétromsavas celláiba; a/ áramot tangens-busszoláx al mérte, feljegyezve a mágnestű kilengésének szögét illetve ennek tg-ét, amely az áram erősségével egyenesen arányos. Egy évszámmal meg nem jelölt, de a próbák kezdetéről való lapon a következő feljegyzéseket találjuk: »Egy óráig égettek: 1847-dik előtti syrupos. 66" — Keményítős syrupos (színházi égetés) 67°. — Theeres színházi 71°. Két óráig égettek: Legujabbi keményítős syrupos 70°. — Előbbi keményítős syrupos köszörült 70°. — Theeres 72—74".« (— Ez a köszörült lemez lesz az a már említett lemez, amelynek lyukacsait Jedlik savakban kezelt stearinnal, vagy viaszos gyantával itatta át, hogy az elemnek üzemen kívül való helyezésekor ne pazarolódjék a salétromsav. Látnivaló, hogy a rövid ideig tartó próbán ez a lemez sem mutatkozott gyöngébbnek. —) »Három óráig égettettek: 1847-diki keményítős és theeres. 73°. — Legújabb keményítős és svrupos 71—73°. — Theeres 73°. — Bécsi 72°. — « Valamennyi csoportban lényegesen erősebb áramot ad a