Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1936

19 tendő lemezek elég erősek legyenek. Másodszor hogy olly tömött ségűek legyenek, miszerint a vizet magukba fel ne szíjják. Az eise tulajdont a 3-dik szám alatti keverékkel el érhetni ugyan, de í. másodikat meg nem. Azért jóvá találtam, ha a ki égetett lemezei; viasz-colophonnal beitatnak, s azután megköszöriiltetnek: ez álta simábbakká lesznek, mint ha beeresztés előtt simittatnának, és c vizei magukba fel nem veszik. A beeresztett lemezekben még azon tulajdonságot is vettem észre, hogy villanytagadóbbakká válnak mint a beeresztés előtt voltak; t. i. ha egy darab lemez ketté töretik, és az egyik része be eresztetik, e két darabbal készült villanyelemben észre vehetni, hogy a beeresztett tagadóvá lőn.« (— Vagyis ez a szén-szén elem is adott áramot. —) Megszakítva a lemezpróbák felsorolását, Jedliknek »Expe rienda circa construendam batteriam Carbo-zincinam« c. jegyzet lapjáról, amely a szén-cink telep összeszerkesztéséhez szükséges kísérletek tervét tartalmazza, magyar fordításban közlöm a viaszoc' gyantával való átitásra vonatkozó részt, hogy kitűnjön, mit vártJed lik az elektromos szempontból kevésbbé kívánatos viaszos gyantá val beeresztett lemezektől: »Az egész szénlemezt foszfor- és salétromsavban kezeli stearinnak olvadékával kell átitatni, azután köszörűkövön vagy más módon mindkét felületét lecsiszolni, végül kísérlet mutassa meg, hogy az ilyenféle lemeznek van-e hatása, (— szolgáltat-e ára mot —) és hogy ez a hatás nem kisebb-e, mint a csupasz lemezé. Ha nem volna kisebb, jelentékeny megtakarítás lépne fel a salétromsav-fogyasztásban és könnyebbség a cellák megépítésében.« — Jedlik tehát gondolt ugyan arra, hogy a lyukacsok beitatásávaí meggyöngül a depolarizálás és vele az áramszolgáltatás, de a taka rékosság szempontjából mégis megkísérelte. A kísérlet eredménye nem vol t kielégítő, a szén lemezek gyantabeeresztés nélkül kerültek a cellákba. A lemezgyártás próbatételei a következőkben folytatódnak: »5. Legújabban kevertem három rész eolophont hat résr. schellackkal és kilenc rész czukorral. Azután vettem egy lemezre (550 gr koszénport és 325 gr-ot az előbbi keverékből; ezt két lerne; közt megmelegítettem, és elég erős lemezeket adott, mellyek hogy meg ne görbüljenek, a lemezekkel együtt kell meghülniök. 6. Meg kellene próbálni az előbbi keveréket nem kőszénnel hanem coaksal keverni és a drága schellaek helyébe csak colo phont venni. 7. Meg kellene próbálni az egész keveréket tojás fehérnyével elegyíteni, ez a középszerű melegítés által talán összeállana. 8. A kész lemezek végére czinnel foglaltassák oliv rézfödél mellv az agyag edényt egészen befogja, hogy ez által a légsav pá rolgásn hátráltassák.« (Abból a tényből, hogy itt Jedlik még nyitott agyagedényre' beszél, holott 1847-ben már szép eredményt ért el zárt papíreellái val, következik, hogy ezeket a szénpróbatételeket jóval 1850 élőt végezte.) »9. Hogy a szénlemezek villanyvezetőbbek legyenek, talán j j 4*