Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

4 Hankó Vilmos, a régi magyar természettudósok és feltalálók kutatója 1894-ben a Természettudományi Közlöny januári íüzefcének 10—17. oldalán ismertette Jedlik szódavízkészítő gépét »Egy elfelejtett magyar találmány« címe alatt. Osztógépéről és rácsairól Palatin Gergely pannonhalmi főiskolai fizikus tanár két értekezésében találhatunk felvilágosítást, mégpedig a Math, és Phys. Lapok 1893-i 2. kötetének 229—234. oldalain és a Pannonhalmi Főiskola 1911-i Évkönyvében a 217—236. oldalakon. Jedlik tudományos tevékenységét behatóan, de nem kimerítően legelőször Heller Ágost, a Magy. Tud. Akadémia tagja ismertette »A Physika Története« c. művének második kötetében a 81—92. oldalakon; igaz, hogy ez a kötet csak 1902-ben jelent meg, de Heller már 1886-ban kért felvilágosításokat Jedliktől, amiket Jedlik febr. 18-i levelében meg is adott. Jedlik életrajzát és működését Saly Brúnó győri bencés fizikus tanár állította össze először »A Pannonhalmi Főapátság Története« hatodik B) kötetének 835—847. oldalain; a kötet 1916-ban jelent meg. Saly 1893-ban került Győrbe; jó két évig egy székházban lakott Jedlikkel, aki még halála előtt egy héttel is szívesen és teljesen ép elmével vitatkozott fizikai tételekről, de önmagáról beszélni nem szeretett. Saly Jedlik halála után hozzáfogott a kéziratok áttanulmányozásához, de egyéb elfoglaltsága miatt kellően bele nem merülhetett különösen azóta, hogy 1909-ben füssi plébános lett. Dr. Holenda Barnabás főiskolai fizikus tanár a Pannonhalmi Szemle 1928-as, 3. évfolyamában az első szám 30—40., továbbá a másodiknak 101 —111. oldalán állította össze »Jedlik Ányos« cím alatt életrajzát és munkásságát az időközben Pannonhalmára került Jedlik-kéziratgyűjtemény alapján. Felhasznált egyéb forrásokat is, de alapos kutatását nem terjeszthette ki Jedlik kéziratainak legfontosabb részére, amelynek hiányát érezte, de amelyről az volt a vélemény, hogy elveszett. A felsoroltakon kívül Jedlikről sok közlemény emlékezett meg. De olyan életrajz, amely Jedliket végig kísérte volna nemzetét oktató munkásságában, amely bemutatta volna, hogy találmányait miképen alakította ki gondolatainak logikus sorából lankadatlan kitartással, amely találmányainak egy részét a sikerek útján követte volna, a másik rész balsorsának okát kutatta volna, nem jelent meg. Érthető tehát, hogy Jedliket nem egyszer tévesen, sőt igazságtalanul bírálták meg, dinamójának esetében pl. a naivságig menő szerénységnek csodálatos példáját látva, vagy azt állítva, hogy felfedezéseit nem egészen tudatosan tette. Jedlik 1895 dec. 13-án húnyt el Győrött kilencvenhatodik évének utolsó hónapjában. Halálának negyvenedik évfordulója késztetett arra, hogy teljes életrajzát összeállítsam és hogy alkotásait egységes keretben részletesen ismertessem. Bármennyire ihlet is az a néhány Jedlik-reliquia, amiknek mint a győri gimnázium természettani szertárának őre féltő gondját viselem, bármennyire lelkesít