Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

30 1835-ben tizenhármán pályáztak, de a máre. 17-i vizsgálaton csak hárman jelentek meg: Mikussay zágrábi akadémikus tanár, Degen János (kinek állását nem említi) és Jedlik. Az írásbeli vizsgálaton Mikussay szabálytalanságot követett el, és így ketten maradtak az elbírálásra. Dolgozatuk alapján az egyetemi tanárokból álló bíráló bizottság, főként dr. Schmidt János György, az egyetem mértan-tanára és dr. Wolfstein József, az egyetem mennyiségtantanára és dr. Falitzky Mihály, a mezőgazdaságtan 78 éves tanára Jedliket az első helyen jelölte. A végső fórumhoz küldött felterjesztésben Jedlik mégis csak a második helyre került »unice ob Suam Excellentiam, Judicem Curiae, qui D. Degen peculiariter faverat«, egyedül egy kúriai bíró őexcellentiája miatt, aki Degen urat buzgón pártfogolta. így mondta el ezt Jedliknek Tersztyánszky Imre püspök, a bölcsészeti kar elnöke, aki a bíró miatt maga is Degent jelölte az első helyen. (A bíró neve nincs megemlítve.) Degen mégsem lett rendes tanár, hanem csak helyettes, supplens. A rendes tanári kinevezés ügye húzódott. Jedlik érdeklődéssel kísérte a fejleményeket. Kérdezősködésére Czuczor Gergely, aki ebben az időben mint a M. Tud. Akadémia ügyvivője és titkári aljegyzője Pesten élt, 1837 ápr. 6-án kelt levelében ezeket írja: »Degen virágvasárnap kezdette a mechanikából leczkéit..1) Oskolai kézi könyve néhai Horvát Jánostól Íratott, mellynek utolsó kiadása 1809-ből való ... Inas alig jár egy-kettő, de a földmérőséget tanulók ex offo tartoznak megjelenni, és sokan közülök, kivált a németül nem tudók ... el is maradnak szépen belőle. Sztanojovits adjunctus kötelessége az experimentumok materiáját etc. elkészíteni, hanem azt mondja Lojzi öcsénk,

2) hogy sem Degen, sem ez nem töri igen benne a tollát, de nem is szükséges, mert a famulus musaei mindkettejöknél többet tud. Egyébiránt, ki lesz már kettőtök közzül kinevezve, én semmit sem tudok. Kivévén azt, hogy én is szóba hozattam a' végre, hogy szerencséd akadályoztassák.. . Fia valami kedvező hírt hallanál sorsod felől, írd meg, mert tudd meg, hogy Te utánad én örülnék rajta legjobban.« Szükségesnek tartottam Czuczor levelének ezt a néhány részletét közölni, nem a disszonáns pletyka kedvéért, amely miatt szíves elnézést kérek, hanem azért, mert rávilágít a helyzetre: miért nem nevezték ki Degent vagy Jedliket rendes tanárnak. Nem Degen hibája, hogy a továbbképző előadásokat német nyelven tartotta, mert ezt a szabályzat követelte. De valószínű, hogy egyéb előadásait sem tette érthetőbbé kísérleti bemutatásokkal, és talán ez hátráltatta kineveztetését. Viszont, amit Czuczor említ, hogy ő hátráltatja Jedlik szerencséjét, azt később a fakultás direktora is felhozza és részletezi Jedliknek. A Szent Benedek-rendnek ugyanis 1923-ig nem volt rendháza Budapesten. Czuczorhoz hasonlóan tehát Jedliknek is vagy !) Ezek nem egyetemi előadások, hanem vasárnap-délutáni »továbbképző« tanfolyamok. Később dr. Szabó Alajos, a pesti m. kir. állat-gyógyintézet igazgatója, stb Jedliknek és Czuczornak anyai ágon kisöccse.