Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

27 » piani electro-magnetica et magneto-electrica«, vagyis bizonyos elektromágneses és mágneselektromos tüneményeket is ígér. A műsor elektromos részének attrakciója bizonyára az az erős mágnes-elektromos áramfejlesztő volt, amelyet Jedlik szerzett, sőt részben tervezett. A gép megszerzésének története szép fényt vet Jedlikre, aki a magyar tanügyért aggódva logikusan felépített, világosan megszerkesztett »humillimam petitionem unice in promovendam eulturam patriae iuventutis directam«, egyedül a haza ifjúságának művelődésére irányuló alázatos kérelmet terjesztett fel 1888 febr. 1-én a főigazgatóhoz, Adamkovitshoz. Kérelmében rámutat az elektromos és mágneses indukcióra, amelyet Faraday fedezett fel (1831), és amelynek alapján csak)hamar többféle áramfejlesztő gépet szerkesztettek. (Az indukció jelenségét -Jedlik már a tanítási anyagba is felvette; 1838-ból származó jegyzetlapja De Flectro-magnetismo c. alatt 8 kísérlet-csoportot hoz: a 4. és ő. szól az elektromágneses forgókról, amelyekhez saját véleményét fűzve csak ennyit ír: »inea propria opinio«; a 6., 7. és 8 az indukcióra, illetőleg a mágnes-elektromos és elektromágneses gépekre vonatkozik.) Levelében hivatkozik Ettingshausenre, aki a mágnes-elektromos gépeket tökéletesítve Ekling bécsi mechanikussal új gépet állíttatott össze; gépét a természetvizsgálók társaságának (»societas eruditorum arcana naturae scrutantium«) Prágában tartott vándorgyűlése nagv lelkesedéssel fogadta (1837). Jedlik a gépet a bécsi egyetem számára készült első kiadásában látta. Sőt már 37 őszén Eklingnél olvasta az összes osztrák főiskolák számára tett megrendelést, akkor, amikor a magyar akadémiák szertárainak évi 40 váltó forintból kellett a kísérleteket előállítani, az elromlott eszközöket megjavítani és új eszközöket venni! Ki is fejezi aggodalmát: »Musaea academica patriae nostrae cum extraneis comparata multis ac respectu celeriter procedentis culturae eontinuo pluribus iuventutem pátriám in scientia rerum naturalium erudiendi mediis destituenda metuendum«; félő, hogy hazánk akadémiai múzeumai a külföldiekkel összehasonlítva a haza ifjúságának természettudományi oktatásában sok és a kultúrának gyors fejlődését tekintve egyre több szükséges eszköznek lesznek hiányában. Ámde bízik a magas tanácsnak bölcs megértésében és azért reménykedve kéri, hogy a múzeumoknak utalják ki a mágneselektromos gép árát, 268 pengő forintot, sőt "hogy a tisztviselői fizetés-javítások mintájára a múzeumok évi átalányát a 40 váltó forintról, amelyet még 1812-ben állapítottak meg, emeljék 40 pengő forintra (azaz 100 v. frt.-ra). Adamkovits főigazgató már 1838 febr. ő-én a helytartó-tanács elé terjeszti »Jedlik kérelmét. A legfelsőbb hatóság aug. 21-én adja meg a 40 pengő forintos átalányt, 1839 jan. 22-én pedig a ayőri, kassai, nagyváradi és pozsonyi kir. akadémiák számára a tanulmányi alap terhére, a pesti egyetem számára pedig az egvetemi alap terhére engedélyez egy-egy mágnes-elektromos gépet. .Jedlik 1839 pünkösdi szünetjében megbeszéli P.klinggel a gép