Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
22 konyhává átalakítani, hogy a tűzhelyen végzett kísérleteket a hallgatók az előadóból is láthassák egészségük veszélyeztetése nélkül. A termek elég nagyok: a szertár kb. 14 m; a 12 m hosszú előadóban 13 kilencüléses pad. Jedlik előadásait az első évben 75 másodéves bölcsész hallgatta. Bécs volt az a kultúrcentrum, amelynek szertáraiban és mechanikus műhelyeiben a maguk fizikai valóságában tanuloiányozhatta azokat az eszközöket, amikről folyóirataiban csak olvasott. Szűkös anyagi viszonyai 1) most még nem engedték, hogy a természéttudománynak távolabbi metropolisaiba is ellátogasson, még kevésbé azt, hogy bennük hosszabb időt töltsön. 1834 augusztusában is csak rövidebb tanulmányutat tehetett Ausztriában és Salzburgban barátjával Mann Emiliánnal, aki őelőtte egy évvel került Győrből a pozsonyi akadémiára. Bécsen át St. Pöltenbe majd Melkbe utaztak; itt a bencés apátságnak gazdag ásványgyűjteményét tanulmányozták. Linzben egy szövőgyárnak bonyolult gépeit csodálták meg. Töredék uti naplója 2) szerint aug. 18-án Linz környékére rándultak ki és ezen a napon utaztak először vasúton: 3) »Nagy esőben egy kováccsal megláttuk és megpróbáltuk a vasutat.« Linzből ismét kocsin folytatták útjukat, melynek legtávolabbi állomása Salzburg. Ez a város nagyon megtetszett Jedliknek. Mannal együtt megtekintették a nevezetesebb épületeket, múzeumokat, gyárakat; túristáskodtak a környéken, melynek erdei, hegyei, vízesései »leírhatatlan benyomással« voltak reájuk. A közeli kies Hellbrunn renaissance-kori kedves vízi »mesterségeinek«: táncoló bábjainak, csicsergő madarainak, ravaszul elrejtett szökő kútjainak a titkát Jedlik különös érdeklődéssel kutatta. Ismeretséget kötött Enns troppaui fizikus tanárral, továbbá Mayer professzorral, »a kisded emberrel«, aki szívesen mutogatta fizikai szertárát. »A muzeum várakozásunkat felül multa; egy hydraulicus gépezet, két nagy parabolicus tükör, egy theodolith különösen megérdemlik a figyelmet«, mondja a napló. Salzburgból a tavak mentén Ischlbe, majd Gmundenbe utaztak. Néhány sófőző telep berendezésének megtekintése után Kremsmünsterbe értek, ahol a bencés apátságnak szívesen látott vendégei lettek. Itt nemcsak hogy alaposan szemügyre vehették a gazdag természettudományi és egyéb gyűjteményeket, hanem P. Marián, a fizikai szertár őre a legújabban szerzett eszközökkel új kísérleteket is mutatott be, pl. a fényinterferencia köréből. »Nekünk érdekes volt ez a tárgy. Marian utóbb a többi műszereit is megmutogatta. Csodáltam, mennyire el vagyon látva a legújabb találmányokhoz megkívántató eszközökkel. Az apátur bőkezűsége s a tudományok eránt vonzó szeretete minden hejányt betölt... Azután J. leveléből Szabó Istvánnéhoz, öccsének Gábornak örzsi nevű leányához. 1889. VIII. 10. 2) A napló évszámát (1834) J.-nek Ferner nevű ismerőséhez 1881. VIII. 8-án írt leveléből állapítottam meg. 3) Anglia után Ausztria épített először vaspályát; az említett vasút lóüzemű volt, amely Linz és Budweis között 1828-tól 1836-ig épült.