Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

19 mobilis electro-magnetica supra magnetem motum rotatoricum continuum concipit.« Meghatározott törvények szerint végez iorgó mozgást a »mereurius electro-magneticus redditus«, vagyis az áram hatására elektromágnesessé vált higany. (Jedlik az orsóra fel nem tekercselt drótot is elektromágnesesnek mondja, na abban áram folyik; mágnestere van a higanynak is, ha benne áram folyik, tehát elektromágneses.) A 288. kísérlet szerint az elektromágneses erő, mialatt a mágnes miatt mozgó tengely körül szalad, magát a mágnest (is) tengely körüli forgó mozgásra kényszeríti: »vis electro-magnetica dum per ipsum magnetem circa axem mobilem currit, ipsum magnetem in motum circa axem rotatoricum urget.« Jedlik tehát már 1829-ben tanítja a motorok akcio-reakciós elvét, amelynek értelmében mindkét alkotó elem egyszerre is végezhet forgást. A 289. kísérletben két áramvezetőnek (»duae dratae electromagneticae«) az áram irányától függő kölcsönös vonzását, taszítását mutatja be. Ebből a kísérletből, amely Ampére-től származik (1820), logikusan következik a 290., ezzel pedig Jedlik írta be nevét az elektromosság történetébe: »Una drata electro-magnetica circa aliam pariter electro-magnetieam motum rotatoricum eontinuum concipere polest« ; szószerinti fordításban: egy elektromágneses drót egy másik hasonlóan elektromágneses körül folytonos forgó mozgás foganatosítására képes. Az első, aki áramvezetőt állandó mágnes körül forgó mozgásba hozott, Faraday volt. (1821) Az idézett »Ordo Experimentorum«, amely egy eddig hozzáférhetetlen kéziratgyüjteményből való, évszám szerint is az eredeti okmány erejével bizonyítja Jedlik elsőségét az elektromágneses motorok terén; eddig ez az elsőség csak Jedlik későbbi közlésére támaszkodhatott. A tanár pedantériája az »Ordo« összeállításában, a szertáros gondossága a leltározásban (Pretia...), jóvátette azt a mulasztást, amit a tudós félénk szerénységében elkövetett azzal, hogy forgó-készülékét a tudományos világgal nem közölte. Az »Ordo« megőrizte az elvet, a > Pretia« pedig tanúskodik az elv kísérleti megvalósításáról. Mostoha körülményei között is igyekezett Jedlik tőle telhetően a tudomány fejlődésével lépést tartani. Nemcsak olvasott, hanem bőséges jegyzeteket is készített kiváló német szaklapokból. wSehweigger: Journal für Physik u. Chemie, — Gilbert u. Poggendorf: Annalen der Physik u. Chemie, — Baumgartner u. Ettingshausen: Zeitschrift für Physik u. Mathematik voltak az ő néma tanítói. De nem volt, akivel problémáit közölhette volna, nem részesülhetett abban a jótékony hatásban, amely az élő szó fegyverével vívott eszmecsatározásokból mindkét félre árad. Meglátogatta ugyan Tomtcsányi Ádámot a pesti egyetem szertárában, felkereste a külföldön is nagynevű Ettingshausent a bécsi egyetem fizikai múzeumában, Ettingshausen barátságába is fogadta; ezek a látogatások azonban csak rövid ideig tartó levegőváltozást jelentettek; az állandó tudományos légkörtől el volt zárva. Gyakorlati érzéke, tudós elméje így is bírt alkotni: technikait a közjólét számára, tudományosat fizikai célokra akkor, amikor megfelelő áramforrás