Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

17 mágneses tünemény. Csakhamar bevonult az elektromágnes Jedlik szertárába is. Sőt ebben a laboratóriumban forgott a világ első elektromágneses motorja és ezt Jedlik gondolta ki. »Magnes artifieialis intra multiplieatorem rotandus« néven van rávezetve a »Pretia...« c. lapra: sokszorozó tekercsben forgó mesterséges mágnes. Hogy semmi kétség se maradjon, zárójelben odaírta a »magnes artificialis« magyarázatát is: »Dratha cuprea obluta«. Helyszűke miatt obluta-t írt obvoluta helyett és így a magnes artificialis rézdróttal betekertet vagyis elektromágnest jelent. A »Pretia« hat különböző elektromos forgó készülék emlékét őrizte meg. Ezeket, valamint Jedliknek későbbi forgó készülékeit, továbbá az elsőség kérdését a II. résznek egy külön fejezete ismerteti; az elektromágneses forgások elvéről a következő oldalakon lesz szó. Feltűnő a kémiai felszerelésre költött nagy összeg, 222 frt. Ebből jelentős rész, 78 frt 42 kr esik egy »Apparatus acidularis«-ra, vagyis »savanyúvízi készületre«, amely Jedliknek eredeti találmánya. Mesterséges savanyúvizet külföldön már jóval előbb gyártottak, de a gyártás módját titokban tartották. Jedlik, aki a kémia terén is sokat búvárkodott, »Bereitung künstlicher Säuerlinge« cím alatt számolt be a savanyúvízgyártás történetéről és saját gépéről. Értekezése Baumgartner és Ettingshausen bécsi egyetemi tanárok folyóiratában

1) 1830 elején jelent meg. Jedlik közkinccsé tette a savanyú- és szódavíz gyártásának módját, sőt Magyarországon a szódavízipart is ő indította meg. A szódavízgyártás terén szerzett érdemeiről az I. résznek külön fejezete emlékezik meg A többi vegytani tétel: szellőztető kémény, hidrogénfejlesztő, gazométer, lombikok stb. elárulják, hogy Jedlik nemcsak fizikus, hanem kémikus is. Már Győrött kezdte megalapozni nagy kémiai tudását, amelyet kiszélesített és elmélyített az a sok száz kémiai vizsgálata, amit a galvánelemek szenéhez és celláihoz, továbbá optikai rácsainak bevonásához alkalmas anyagok felkutatása és öszszei'llítása céljából végzett. Ezek a kutatások új oldaláról állítják szemünk elé Jedliket! »Ordo Experimcntorum in usum Praelectionum suarum eoncinnatus ab Aniano Jedlik O. S. B. in Collegio Jaurinensi Professore Anno 1829.« (Vagyis »Kísérletek sorozata, amelyet saját előadásaiban való felhasználásra állított össze Jedlik Ányos Szent Benedek-rendi tanár a győri kollégiumban az 1829. évben«.) Ez a címe annak az 58 oldalas bekötött füzetnek, amelyben Jedlik 292 előadási kísérletét írja le saját kezével latin nyelven. Tanári lelkiismeretességének, pontosságának és buzgóságának fényes bizonyítéka ez a füzet: 43 kísérlet tárgyalja a szilárd testek mechanikáját, kerülve az akkor divatos mechanikai játékokat. — 32 kísérlet a folyadékok törvényeit és az ezeken alapuló gépeket szemlélteti, kitérve a sűrűségmérésekre is. — A légnemüek mechanikáját 20 kísérlet muZeitschrift für Physik und Mathematik. Wien. VII. kötet 17—58. old. 2