Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
12 később a Ferenc József-rend lovagja és a M. Tud. Akadémia levelező tagja. Ebből a névsorból kitűnik, hogy Jedliket értékes tanárok tanították ugyan, de nem természettudósok; Czinár mint történettudós lett naggyá! Jedliktől nem maradt fenn semmi feljegyzés bölcsészi éveiről, de érdekes és jellemző esetet ír le Ferenczi Zoltán 1 ) Deák Ferencről, aki 1817 18 és 18/9 folyamán járta a bölcsészeti kurzust a győri kir. akadémián: »Gröber Lőrinc, a fizika tanára csak törte a magyar nyelvet. Sem a helytartótanács, sem a tanulmányi alap vezetősége nem gondolt a kellő felszereléssel; pl. Gröber fizikai szertára teljesen üres volt, eszközök nélkül tanított, ahogy lehetett. Midőn Deák a II. éven tanítványa lett és tehetségét felismerte, azt tanácsolta, hogy a fizikai órákra járjon be a jobban fölszerelt bencés gimnáziumba. Deák megfogadta a jó tanácsot és egyik kedves tanulótársával, mágoesi Zichy Jánossal (Z. Mihály festőnek és Z. Antal írónak atyjával) bejárt 18/9-ben e leckékre, melyeken Czinár Mór tanított; a nyájas és művelt tanár, meg a kitűnő tanítvány viszonya csakhamar belsővé vált. Deák mindvégig szívesen emlékezett meg Czinárról, Czinár pedig már akkor megjósolta, hogy belőle egykor híres ember lesz. Czinártól hallotta azt a később általa is használt mondást: »Nem az a valódi tudomány, amit jól megtanultok, hanem az, amit jól meggondoltok.« Ha Jedlik nem is kaphatott Czinártól olyan alapos kiképzést, mint amilyet valami neves külföldi természettudós nyújthatott volna, mégis Czinárnak bölcs elve késztethette Jedliket arra a tudományos elmélyedésre, amelyre a természettudományok rohamos fejlődése idején mint magárahagyatott kutatónak oly nagy szüksége volt. Kedvezőbb lett volna Jedlikre nézve, ha matematikából a ki\ áló dr. Bresztyenszky Béla oktatta volna; ez a neves bencés, később a M. T. Akadémia levelező, a jénai mineralógiai társaság tiszteletbeli tagja, a győri kir. akadémián adta elő a mennyiségtant. Valószínű, hogy magányosan felkereshette az ugyanabban a székházban lakó Bresztyenszkyt, de a világi diákok óráira nem járhatott be a bencés növendék, mert épen a szerzetesi nevelés érdekében tartotta fenn a rend a házi líceumot. A bölcsészeti tanfolyamot végzett növendék az 1819-ben ismét felvett szokás szerint még egy egész éven át készült Bakonybélben a tanári pályára, mielőtt a teológiai tanfolyamokat megkezdette volna; pedig a bölcseleti tanfolyam önálló pályákra (tanári, gazdadasági stb.) is képesített.' 2) Jedliket azonban, úgylátszik kiváló előmenetele miatt, közvetlenül Pannonhalmára rendelik; az 1820 1-és 21 2-es éveket itt tölti, mint teológus hallgatva dr. Kováts Tamásnak, dr. Dér Engelbertnek és a magyar irodalomban is szereplő dr. Guzmics Izidornak előadásait. A rendnek a gimnáziumok ellátására még nem volt elegendő tanára; ezen okból Horváth Pál kormányzóFerenczi Zoltán: Deák élete. 3. köt. — A M. T. Ak. kiadása. 1904. — I. köt. 43—44. old. 2 ) Dr. Németh Ambrus: A győri kir. tud. akadémia története. I.—II. rész. Győr, 190t. — III. r. Győr. 1904—5. — 111. rész 23. old.