Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

12 később a Ferenc József-rend lovagja és a M. Tud. Akadémia leve­lező tagja. Ebből a névsorból kitűnik, hogy Jedliket értékes tanárok taní­tották ugyan, de nem természettudósok; Czinár mint történettudós lett naggyá! Jedliktől nem maradt fenn semmi feljegyzés bölcsészi éveiről, de érdekes és jellemző esetet ír le Ferenczi Zoltán 1 ) Deák Ferencről, aki 1817 18 és 18/9 folyamán járta a bölcsészeti kurzust a győri kir. akadémián: »Gröber Lőrinc, a fizika tanára csak törte a magyar nyelvet. Sem a helytartótanács, sem a tanulmányi alap vezetősége nem gondolt a kellő felszereléssel; pl. Gröber fizikai szertára teljesen üres volt, eszközök nélkül tanított, ahogy lehetett. Midőn Deák a II. éven tanítványa lett és tehetségét felismerte, azt tanácsolta, hogy a fizikai órákra járjon be a jobban fölszerelt ben­cés gimnáziumba. Deák megfogadta a jó tanácsot és egyik kedves tanulótársával, mágoesi Zichy Jánossal (Z. Mihály festőnek és Z. Antal írónak atyjával) bejárt 18/9-ben e leckékre, melyeken Czinár Mór tanított; a nyájas és művelt tanár, meg a kitűnő tanítvány vi­szonya csakhamar belsővé vált. Deák mindvégig szívesen emléke­zett meg Czinárról, Czinár pedig már akkor megjósolta, hogy be­lőle egykor híres ember lesz. Czinártól hallotta azt a később általa is használt mondást: »Nem az a valódi tudomány, amit jól meg­tanultok, hanem az, amit jól meggondoltok.« Ha Jedlik nem is kap­hatott Czinártól olyan alapos kiképzést, mint amilyet valami neves külföldi természettudós nyújthatott volna, mégis Czinárnak bölcs elve késztethette Jedliket arra a tudományos elmélyedésre, amelyre a természettudományok rohamos fejlődése idején mint magára­hagyatott kutatónak oly nagy szüksége volt. Kedvezőbb lett volna Jedlikre nézve, ha matematikából a ki­\ áló dr. Bresztyenszky Béla oktatta volna; ez a neves bencés, ké­sőbb a M. T. Akadémia levelező, a jénai mineralógiai társaság tisz­teletbeli tagja, a győri kir. akadémián adta elő a mennyiségtant. Valószínű, hogy magányosan felkereshette az ugyanabban a szék­házban lakó Bresztyenszkyt, de a világi diákok óráira nem járha­tott be a bencés növendék, mert épen a szerzetesi nevelés érdeké­ben tartotta fenn a rend a házi líceumot. A bölcsészeti tanfolyamot végzett növendék az 1819-ben ismét felvett szokás szerint még egy egész éven át készült Bakonybélben a tanári pályára, mielőtt a teológiai tanfolyamokat megkezdette volna; pedig a bölcseleti tanfolyam önálló pályákra (tanári, gazda­dasági stb.) is képesített.' 2) Jedliket azonban, úgylátszik kiváló előmenetele miatt, közvetlenül Pannonhalmára rendelik; az 1820 1-és 21 2-es éveket itt tölti, mint teológus hallgatva dr. Kováts Tamás­nak, dr. Dér Engelbertnek és a magyar irodalomban is szereplő dr. Guzmics Izidornak előadásait. A rendnek a gimnáziumok ellátására még nem volt elegendő tanára; ezen okból Horváth Pál kormányzó­Ferenczi Zoltán: Deák élete. 3. köt. — A M. T. Ak. kiadása. 1904. — I. köt. 43—44. old. 2 ) Dr. Németh Ambrus: A győri kir. tud. akadémia története. I.—II. rész. Győr, 190t. — III. r. Győr. 1904—5. — 111. rész 23. old.

Next

/
Thumbnails
Contents