Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935
104 amelyre a vonalozás történendő, vétessék egy darab, és kutattassék ki azon terhelési nagyság, mel\ r alatt legszebb színképeket eszközlő vonalok keletkeznek. d) Az összeszakadások közönségesen a vonaloknak megállapodási végén történnek. Ennek megakadályozásául célszerű az üveg szélét egy vonalnyira ezüsttel vagy arannyal befödni.« »Gyémánttali vonalozás szabályai« c. kézirat arról panaszkodik a 2. pontban, hogy néha »azon vonalak, melyek a vonalozás után szép színképet adnak, egy vagy két nap múlva kipattognak«. Ezért Jedlik gondosan feljegyzi még az üveg minősége szerint is, hogy miképen kell terhelni a tűt; vonalozásra közönséges zöldes üvegen kívül solinüveget, tükörüveget és ú. n. Kreidenglast használ. Az üvegrácsok készítői mind félnek a vonalozás összeomlásától, amely esetleg több napi munkájukat semmisíti meg. Palatinnak egyik jól sikerült és össze nem szakadozott rácsát 5 napon és 9 órán át vonalazta a gép, míg a tíz ^másodpercig tartó húzások száma a 47074-et elérte; pedig tíz másodperc eléggé gyors ütem. Palatin szerint még a legfinomabb üvegben is találhatók mikroszkopikus hólyagok; amint a gyémánt ilyen hólyag fölé kerül, boltozatát a karcolásokkal annyira meggyöngíti, hogy végre is bedűl, a beomlott hólyagon átvonuló gyémántcsúcs kicsorbulhat, sőt el is törhet. És azután esetleg egy hétnél tovább is eltarthat, míg a vásárolt gyémánttörmelékből nagyítóval sikerül egy alkalmas csúcsot kiválasztani és azt a tartóba jól beilleszteni úgy, hogy ismét részarányos színképeket adó rácsokat tudjon vonalozni. »Regulae in ducendis lineis« c. latin jegyzet negyedik pontjában azt mondja Jedlik, hogy a gyémánttűnek kellő beállításával és terhelésével »a megvonalozandó tükörüvegre nyugodtan húzhatÓK annyira vastag vonalak, amekkora vastagságot csak megenged a sűrűségük. Ügy vettem észre, hogy a csavarfő kerületének 2—2 századrészével húzott vonalak már csaknem olyan sűrűek, hogy a vonalak vastagsága már-már egyenlő közüknek a szélességével«. A csavarfő 2 századrésznyi elfordításával a száín a párisi vonalnak 4200-ad részével tolódik el, ami mm-enkinfc kb. 155 vonalat jelent. Jedlik fémtükörrácsokat is készített. A »Gyémánttali vonalozás szabályai« kilencedik pontjában ezt írta: »Ha a vonalozás fémtükörre történik, minden vonalnak lészen partja és ez a színeket összezavarja; ezt valami célirányos módon le kell csiszolni, a nélkül, hogy a tükör szenvedjen.« A fémtükrökre karcolt vonalaknak ezekre a kihányt, feltúrt partjaira Kurlbaum 1888-ban hívta fel a figyelmet; 1) a rácsállandónak mikroszkóp alatt történő meghatározásában ugyanis a partok félreértést okozhatnak, a rosszul leolvasott vonalszám pedig hibás fényhullámhossz-eredményre vezet. Érdekes gondolatot jegyzett fel Jedlik a Munkanaplóban: »Ha lehetséges volna a megvonalozott acélfelületet vagy egyéb fémfelületet Pantocsek módja szerint üvegre nyomni, volna egy mód ezen üvegeket olcsó áron előállítani. Pantocsek orvostudor lakik Zlatnán, házi barátja Zahn üveggyártulajdonos urnák. E találmány !) Wiedemann: Annalen. 33 köt. 159—412. old.
