Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

105 Jedlik a vetületes vonalozás elvére is gondolt; »De interferentia lucis« e. íven ezt olvashatjuk: »Pro lineis densioribus aceuratius ducendis poterit mensula lamellam gerens respectu duetus cultri vei adamantis oblique locari, sie fiet ut cum una eadeinque arcus a peripheria cochleae percursi magnitudine diversae densitatis lineae possint duci. An haec methodus quidpiam pro accuratia conférât, fiat experimentum.« Vagyis: Sűrűbb vonalaknak pontosabb meghúzása céljából az üveglapot hordó asztalkát (— szánt —) a késnek vagy gyémántnak járásához képest ferdén is lehetne elhelyezni, így elérhető, hogy a csavar kerületétől befutott ívnek ugyanakkora nagyságával különböző sűrűségű vonalakat lehessen húzni. Vájjon mennyit javít ez a módszer a pontosságon, arra tétessék kísérlet. — Ezt az elvet osztógépén nem valósította meg; a két szánnak pályája egymásra merőleges, ezen a szögön nem változtatott, valószínűen azért, hogy megmaradhasson az egyszerű és egységes vezérlés. Pedig ha a két pálya hajlásszöge 30° volna, ugyanaz az orsó és csavarfő kétszer sűrűbb vonalzást adna. Több körülményből ítélve az írás a 40-es évek elejéről való. * Hogyha az üveglapot hordozó szán útirányát nem változtatjuk, akkor a vonalsűrűség csak attól függ, hogy mekkora a csavarorsó mm-enkinti menetszáma, hány foga van a csavarfőnek és hogy mekkorát fordul a végtelen csavar. Az optikai rácsokon a vonalozás sűrűsége végig állandó, a gép egyformán járhat. A mikroszkópok I rl bontó képességét vizsgáló próbaüvegeken a sűrűség szakaszonkint más és más, a gép járásán, pl. a végtelen csavar fordításán tehát változtatni kell. Nobert

1) tíz vo/ialesoportot karcolt próbaüvegeire; a vonalközök szélességét, a húzások távolságát középtől középig mérve, vagyis az ú. n. rácsállandót mértani sor szerint csökkentette 0.001 párisi vonaltól 0.000225-ig; valamennyi csoport az elválasztó közökkel együtt összesen egy negyed hüvelyknyi sávon terül el. Nobert nyomán Jedlik is foglalkozott próbaüvegekkel. Egyik kéziratának címe: »Observationes in gratiam micrometrorum ope machinae lineatoriac vitro incidendorum«, azaz észrevételek mikrométer-osztályzatnak a vonalzó gép segítségével üvegre való karcolásáról. Ebben a párisi hüvelvkenkint 84 menetes csavarnak, a 2") fogú csavarfőnek és a 40 fogú kerékkel egyesített végtelen csavarnak alapján összeállított táblázatot találunk. 10 vonalcsoportról és 9 csoportközről van szó, mindegyiküknek szélessége a párisi vonal, azaz 2.25583 mm negyedének a 19-ed része. — Az első v onalcsoport 10 vonalból áll, a köv etkező csoportok vonalszáma 11, 12, 13, 10. 19, 23, 31, 46 és 91. — Az első csoport vonatozásának rácsállandója, »két húzásnak egymástól való távolsága« 0.001428 p. vonal; a következő csoportok állandója számtani haladvány szerint 0.000143 p. vonallal kisebbedik, a tizedik csoport állandója szintén 0.000143 p. v. — Az utolsó csoporthoz, amelynek vonal1 »über die Prüfung und Vollkommenheit unserer Mikroskope.« — Poggendorf: Annalen. 1816 67. köt. 173—185. old. /