Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1935

97 varorsó tengelye egy teljes fordulatot tett, 1 80 hüvelykkel csavaror dott a C csapágyba vagy abból ki, és ennek következtében 1 80 hüvelykkel csúszott pl. balra. Ugyanekkor a szán csavartokja magán a tengelyen csúszott 1 22 hüvelykkel, de jobbra. A szánnak tényleges elmozdulását a kétféle csuszamlásnak a különbsége adja, ez pedig 29 880 hüvelyk. V agyis annyi, mint amekkorával a szánt egy hüvelykenkint 880 menetes mikrométercsavarnak 29 teljes fordulata csúsztatná el. A finom és emiatt nehezen készíthető 880-as sűrűségű csavar tehát helyettesíthető egy 80-as és egy 22-es sűrűségű kettős csavarral, ha ezen csavarfő gyanánt 29-es beosztású fogasdobot alkalmazunk, amelyet egy-egy foggal forgat a végtelen csavar. Hogy Jedlik meg is valósította a differenciálcsa varos osztógépet, azt »Üvegtáblácskák vonalzására és kiétetésére vonatkozó észrevételek...« c. 1859 jan. 6-i jegyzetének egyik pontja bizonyítja: Párhuzamosan »vonalzott üveglemezek leg egyszerűbbek, és két águ színkép sorozatot adnak. IIa a kiétetésük jól sikerült, 7 színképet adnak mindegyik ágban. IIa minden vonalra 8 vagy 4 fog vétetik, a kettős menetű csavar használatával egy hüvelykre 128 vagy illetőleg 256 vonalak esnek. Ezek által okozott színképek csak 3- 6 szor nagyító csőben látszanak jól. — IIa egy vonalra kettős csavar használatával 2 vagy 1 fog vétetik, akkor egy hüvelykre 512 ví.gy illetőleg 1024 vonal esik. Ezek már cső nélkül is igen szépen kifejlett színképeket mutatnak. Ebből II példány.« Az összetett mikrométercsavarról Palatin nem tesz említést, pedig jelenleg a géphez tartozó öt mikrométercsavaron kívül még eg\ sereg csavar van és közöttük a differenciálcsavar. Lehet, hogy Jedlik sem sókat használta gépében az egyszerű csavar helyett az összetettet, mert ennek pontos kidolgozása aránytalanul nehezebb, mint az egyszerűé: ez egyszerűen két csúcsával van befogva két csapágy közé, amaz csapágyakban forog és egyszersmind csúszik is, és így könnyen felléphet az excentricitás; továbbá egy csavar helyett kettőt kell igazítani: hibátlani, nemcsak a csavar hengeréhez viszonyítva, hanem egymáshoz is; végül fogaskerék helyett hosszú fogasdobot készíteni szintén nehezebb feladat. Differenciálhengeres gépről Jedlik Munkanaplója és egy jegyzetlapja ad némi felvilágosítást. Naplójában egy vázlat lépcsőzetesen nagyobbodó korongokat ábrázol, összesen hetet és egy hajtó kereket; a korongok egyenlő széles peremű dobok, átmérőjük sorban 1.5625, 1.5, 1.375, 1.25, 1, 0.75 és 0.5 hüvelyk. A vázlat alatt egy táblázat áll; ennek első oszlopa »longitudo peripheriae rectificatae« címen először a (képzeletben) kiegyenesített kerületnek a hosszúságát adja meg, azután két-két dobkcrület különbségének a felét, mégpedig az 1—7, 1—6,4—7, 1—5,4—2, 1—4, 4—3, 1—3 és 1—2 dobokét.—A második oszlopba ez van írva: »Nus linearum ad unam peripheriam obtingentium«, vagyis az egy kerületre eső vonalak száma: 772.83. Ennek a vonalszámnak az értelmét egy külön lapon találhatjuk meg: a lap így kezdődik: »Si rota helicibus instructa habeat 3 pollices in diametro, et heliees 82 faciant 1 pollicem, erit helicum