Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

90 nál és tanulóknál tapasztalható ideges nyugtalanság, amely onnan származik, hogy a szünetek időtartama, sokszor még ideje is bizonytalan. A szárnyra kelő hírek már alkalmat adnak arra, hogy a tanulók abbahagyják a munkát, a tanárt pedig a munkabeosztásában zavarják. A mostani gyengébb idegzetű tanulóknak szükségük van arra, hogy többször mentesüljenek a szellemi munkától, többször tegye lehetővé számukra egy-egy alkalmas szünet, ho^y mentől többet tartózkodhassanak a szabadban. Ennek érdekében tervszerűen beállított szünetnapok nemcsak nem volnának zavaró hatással az iskolai munkára, de a megfelelő tananyag beosztással a túlterhelés veszélye is kiküszöbölhető lenne. Nagy érdeklődést és munkakadvet biztosít a tanulók többségében és öntevékenységüket neveli, ha a rendes tanítási anyagba beleviszünk bizonyos részletességet azoknál az ismereteknél, amelyekre valami alkalomszerűség kapcsán úgyis ráterelődik az ifjúság figyelme. így a megfelelő tanítási órákon állandóan igyekeztünk ebben az iskolai évben Horatiusnak és II. Rákóczi Ferencnek jelentőségét minél jobban kidomborítani. A latin és magyar irodalmi tanításunk ez évi külön célja volt, hogy öntevékenységükkel is megismerjék a tanulók azt a rendkívüli szellemi értéket, melyet Horatius örökített ránk. A történelem és magyar irodalom tanárai pedig a szellemtörténet kutatásaiból elénk álló vezérlő fejedelmet, II. Rákóczi Ferencet úgy rajzolták meg, hogy a tanulók kedvet kapjanak arra, hogy behatóbb tanulmányok és irodali értékű olvasmányok alapján bővítsék az iskolában szerzett tudásukat. Megfigyelés és tapasztalat alapján állítjuk, hogy nagyon üdvösnek bizonyul a felsőbb tanügyi hatóságnak az az intézkedése, amely egy-egy iskolai év elé valami külön tanulmányi célt is kitűz. Sok szó esik arról a szakadékról, amely az elemi iskolát a középfokú iskolától elválasztja. Az elemi iskolában meg nem forduló középiskolai tanár minden nehézséget, amellyel küzdenie kell, hajlandó az elemi iskola terhére felróni. A nm. VKM. és főigazgatóságunk rendelkezésének szellemében több elemi iskolai látogatást végeztünk és a népiskolák számára készült Tantervet és Utasításokat is igyekeztünk megismerni. így azután — bár a fennebb említett panaszok nem alaptalanul hangzottak el — meggyőződtünk arról, hogy ez nem hárítható arra a szakadékra, melyet az alakulási idő próbálgatása hasított. Amikor az első osztályba majdnem kitűnő, vagy jeles bizonyítvánnyal bekerülő tanuló nem ismeri fel a mondatrészeket, vagy fontosabb szófajokat, az nem az elemi iskolai Tanterv hiánya. A játszva tanulás és a munkáltató tanítás körének határozatlanságában küzködő elemi iskolát már az 1932-i Tanterv oly mederbe terelte, melynek a gyakorlatban való megvalósítása után nem lehet szó az iskolákat elválasztó szakadékról. Sajnos azonban ezt, ebben az iskolai évben még eléggé éreztük. Módszeres értekezleteinken behatóan foglalkoztunk egy-egy anyagfeldolgozási kérdéssel, és a gyakorló tanárok bemutató óráin érdeklődéssel vettek részt a szaktanárok.