Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1934

63 1867. után kezdett liberális nevelés egyoldalúságát és nem a jószándékon fordult meg, hogy nem sikerült mindenkor kitűzött célját elérni. A szabadságharc rövid tanulmányi zavarai és az Entwurf rövid kora után 1883-ban állapította meg a minisztérium iskolánk tantervét. Ez sem volt állandó, ez sem volt mindenben szerencsés, azért a tanítás eredménye is változó volt. A tanítás nyugodtságát csak a világháború és az azt követő forradalmak zavarták meg. A világháború csak kormányzati, illetve külső nehézségeket támasztott ; a forradalmak, különösen a proletárdiktatúra, szellemében is megtámadta intézetünket. A szerzetes-tanároktól hittagadást és legszentebb eszméik ellen való állásfoglalást követelt. Nagy megnyugvást keltett azonban a vallásos és hazafias érzésű társadalomban a tanári karnak régi eszméi mellett való kitartása. Sőt a kommunista államrend bukása után még több alkalom nyilott az eddig is hirdetett magasztos eszmék minél mélyebb munkálására. A bencés-korszak kiválóbb igazgatói és tanárai voltak : Guzmits Izidor, Czinár Mór, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rómer Flóris, Vaszary Kolos, Kohl Medárd, Francsics Norbert, Palatin Gergely és Acsay Ferenc, stb. Nevesebb tanítványaink — a még életben levőket nem említve — : gróf Batthyány Lajos, Concha Győző, Giesswein Sándor, Fehér Ipoly, Kruesz Krizosztom, Polónyi Géza, Szarvas Gábor, gr. Széchenyi Miklós, Xántus János, Zalka János, stb. Tanulóink száma 1627—1900-ig körülbelül 100.000 volt. A tanítás ma tizenkét osztályban folyik. A párhuzamos első osztály 1889-ben nyilt meg. Csak 30 évvel később, 1918-ban létesült a párhuzamos második, 1919-ben a harmadik és végül 1926-ban a negyedik osztály. Az osztályok számával tanulóink száma is gyarapodott.