Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

58 faludy Károlyig C) Irodalmunk első korszakának maradandó értékű alkotásai. D) Gyakoribb fertőző betegségek. (Isk.) VIII. osztály. 1. Az utolsó középiskolai év elején. (Elmélkedés. — Isk.) 2. Társadalmunk rajza Kisfaludy Károly vígjátékaiban. (Ért.) — Mi a fény ? — Idegen hatások a középkori magyar művelődésben. 3. A boldogságkeresés kérdése a Csongor és Tündében. (Ert.) — Energia és az emberi élet. 4. Reformeszmék a Falu jegyzőjében. (Ert.) — A perpetuum mobile. — A magyar—szláv kapcsolatok a középkorban 5. A liberalizmus csődje Az ember tragédiájában. (Ert.) — A villamosvilágítás. — Az abszolutizmus megnyilvánulási formái a magyar történelemben. 6 Reálizmus a Toldiban. (Ert.) — A hősök kultusza Arany költészetében (Ert.) — Magyar felfedezések az elektromosságtanban. — Az európai egyensúly megbomlása és a mohácsi vész. 7. „Előtted a küzdés, előtted a pálya." (Isk ) 12. A tanári kar társadalmi és tudományos működése. Virágh Teofil igazgató a Rákócziánum fiúinternátus gondnoksági, a Győri Szabadegyetem igazgatósági, a GyAC választmányi tagja. Berta Orbán dr. a Győri Szabadegyetem második szemeszterében Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király születésének 400-éves évfordulója alkalmából emlékbeszédet mondott. — A Szociális Misszió Társulat felkérésére Komáromban a lengyel — magyar kapcsolatokról értekezett különös tekintettel Báthory Istvánra. — A győrnádorvárosi Szent Imre iskolában rendezett népművelődési előadásokon az „Árpádokról" hatszor adott elő a Magyarok őskora, A keresztény magyar királyság megalakulása, Védekezés a nyugati és a keleti császárság hatalmi törekvései ellen, A keresztes hadjáratok és Magyarország, Az aranybulla kora, A tatárjárás és az Árpádok kihalása címen. Ezenkívül több szentbeszédet mondott. Blazovich Jákó a Győri Kisfaludy Irodalmi Kör rendes tagja. Lelkigyakorlatokat tartott Budapesten a bencés diákok szülőinek, Szombathelyen az uraknak, Zircen a cisztercita konventnek, böjti konferenciákat Győrött az értelmiségnek. Előadásokat tartott : Győrött a Kisfaludy Irodalmi Körben (Bergson miszticizmusa), a Szabadegyetemen (Shaw, Bergson, A racionalizálás, mint gazdasági, etikai és társadalmi probléma), Kőszegen (Az elracionalizált élet, Egy bölcselő útja Istenhez), Szombathelyen az Emericanában (A mai ember). Tanulmányokat írt : Nemzeti Újságban (Deresedők leckéje), Életben (A csend. Zenekultúránk s a gép). Kat. Szemlében (F. Mauriac: Le mystère Frontenac, ismertetés), Magyar Kultúrában (Tech nockrácia, Shaw tragédiája, A kiteljesedett bergsonizmus), a Pannonhalmi Szemlében (A tömegember, Az automata, A halódó marxizmus, Amerikai tanulságok). Egler Dózsa a Győri Szabadegyetem igazgatója. A Szabadegyetem első szemeszterében két előadást tartott Párizsról „Párizs világtörténelmet csinál" és „Párizs a művészet városa" címen. Rendezte a Szabadegyetem két ünnepélyét: megnyitó és záróünnepélyét. A Győr-Moson-Pozsony egyesített vár-