Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1933

17 ból álló mélykarcolású díszítés szalad a pajzsperem megfelelő pontjához (14-15. ábra).

1) A Nemzeti Múzeumnak két gladiátor-szobrától

2) csak kisebb eltérést mutató szobrunk bizonyára valamilyen bútor vagy talán kocsi díszítése lehetett. Erre vall a talapzat csöves kidolgozása és az abban fennmaradt faszéntörmelék. Néhány kis állatszobrunk is van. Egyik a Bacchus környezetében szereplő párduc képe (16. ábra). Nem hasonlít az Arch. Ert. XVIII. 284—5. és XXXIII. 223—4. oldalán képben is bemutatott párducokhoz. Azonban első tekintetre megérzik a nagyobb művészi készség és a bacchikus ábrázolások egyéb párducképeihez való hasonlóság. A mi szobrunk ágaskodó helyzetben mutatja az állatot és támadó jellegének megfelelően szája is nyitva van. Az említett szobrokkal való egyezés talán csak a farok elhelyezésében állapítható meg. Ez is felkunkorítja a farkát és vége a bal hátsó combra vetődik fel Nem is teljes szobor a mi darabunk. A képen nem látható oldala laposan vágott, a belső öntési üreg is nyitva áll és ezzel elárulja, hogy valamilyen edény vagy butor felületét díszítette. Nagysága 6'5 cm hosszú. Lelőhelye a győri kálváriái temető, égetett hamvak mellől, az agyagrétegből. Kora tehát Kr. u. 100—160.

3) Szerz. naplószáma 49/1875—6. A párducszoborhoz hasonló célt szolgálhatott hippocampus-szobrunk Ez 9'8 cm hosszú, 6 cm magas. Szintén a kálváriái temetőben találták 1874 táján, de közelebbi adatunk nincs a leletkörülményekről. A tenger istenének, Neptunusnak szekerében szereplő mesebeli állat szobra csak fejével és sörényével emlékeztet lóra (17. ábra), testének többi része elnagyolt, hurkosán visszakunkorodó farka sincs kidolgozva. A lábak hiányát nem törés okozta. Nyitott szájú, kidülledt szemű fejét kissé balra fordítja. Csak egyik füle van meg, másik letörött, de a két fül közt a homlokból valamilyen szarv-féle nyúlván csonkja nő ki. Nyakán kétsoros, erősen hangsúlyozott sörénye nem naturalistikus felfogású, hanem stilizált. Legszokatlanabb a hátából kiemelkedő vastag bronz csap. Ez semmi körülmények közt sem szolgálhatott arra, hogy Nereidát képzelhessünk a hátára. Tekintetbe véve, hogy a szobornak nincs talapzata, viszont hátán látható a kiemelkedő csap, minden valószínűség szerint a szobor valamilyen csöveslábú dísztárgynak talpa lehetett más, hasonló szobrokkal együtt. Csak röviden szólunk egy l'l cm hosszú és 2'2 cm nyilásátmérőjű bronz csőről, melynek vékonyabb zárt végéből hattyúnyak görbül felfelé. Ez a hattyúnyak erőtlen, stilizált, leegyszerűsített formát mutat, művészi értéke szinte semmi. 1910-ben a belvárosban találták. Nagyon finom kidolgozású, de sajnos csak töredékben fennmaradt bronz lábfejünk felemlítésénél csak sajnálhatjuk, hogy nem maradt ránk a teljes ') L. Arch. Ért. XXVII. 39. I. Arch. Ért XIII. 441 . XL. 136. 3) Győri Sz. B. r főgimn. Értesítője, 1895-6., 13, 19. 2