Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1932

40 November 5-én, Szent Imre herceg napján az intézeti ünnepbe bekapcsolódott az Önképzőkör is. — Ez alkalommal köszöntöttük az intézet igazgatóját is, névnapja előestéjén. Karácsony előtti utolsó ülésünkön karácsonyi hangulatot loptunk a megszokott légkörbe. Karácsonyfát állítottunk és szép karácsonyi énekekkel, Mayer E. hangulatos karácsonyi beszédével iparkodtunk a kis Jézus szeretetének körébe jutni. Március 15-én ünnepi ülésünk volt. A gimnázium énekkarának 3 énekszámán kívül Mayer Ede ünnepi beszéde, Öreg András VII. o. t. (Ambrus : A nagyenyedi kollégiumban), Vissi N. VII. o. t. (Tompa : A gólyához), Karner I. VII. o. t. (Mayer E. : Rabföldeken) szavalata és Hochstrasser O. VII o t. zongorajátéka voltak a műsor számai. Május utolsó vasárnapját a hősök emlékének szenteltük. Erdélyi Béla VII. o. t. emelkedett hangú beszéde volt az ünnepély középpontja ; az ülés végeztével levonultunk az intézet hősi halottainak emléktábláihoz s a Szózat szavaival fogadtunk hűséget a hazának, amelyért ők életüket adták. A köri élet élénkítésére szavalóversenyeket rendeztünk. Nyertesek lettek : Karner I. VII., Vissi M. VII. és Horváth Z. VIII o. tanulók. Gyűléseink tartalmát szavalóink tették változatossá. Az említetteken kívül dicséretesen szerepeltek : Jordán L. V., Erdélyi B. VII., Börzsei M VI., Tóth S. VI., Bondor B. VII , Mézes E. VII., Makkó L VII., Kiss G. VII, Lányi A. V. o. tanulók. Volt az önképzőkörnek szalonzenekara is ; Végh E. VII. o. t. vezényelte. Szinte minden ülésünkön felléptek a nagy búzgósággal és szeretettel muzsikáló zenészek, hogy még nagyobb legyen a műsor változatossága. Ezt a célt szolgálta az önképzőkör énekkara is, melyet Kiss Ö VII. o. t. vezetett. Ugyancsak szerepelt mint külön énekkar a növendékpapok csoportja ; ezt is Kiss O. vezényelte. Ezért az önfeláldozó munkájáért is, meg sok egyéni zenei előadásáért is jegyzőkönyvi köszönetet szavazott meg neki a kör. Többszöri zongorajátékáért még Hochstrasser Oszkár VI. o t. érdemel dicséretet. Mivel a tagok nagy száma miatt mindenki nem léphetett fel rendes üléseink keretében, úgy próbáltunk segíteni a nehézségeken, hogy írásban kértük be az előadásra szánt anyagot. Másrészt az u. n. rögtönzésekkel akartunk módot adni a szerepléshez nem szokott tagoknak lelkiviláguk, tehetségük, lappangó előadó készségük kifejtésére. Egyszerű tárgyakról kellett rövid néhány mondatban beszédet mondaniok. E témák az élet megszokott problémáival voltak kapcsolatban (Pl. Beszéd okt 6-án, márc. 15-én, a Madarak és fák napján, hősi emlékszobor-leleplezéskor ; mit mondanék az egyszerű népnek a 48 as szabadságharcról? stb ). Ezek a beszédek sokszor igen formás, sikeres kivitelben kerültek a kör nyilvánossága elé. így akartuk ránevelni az ifjúságot a mai, demagógiával telített világban a bátor fellépéshez. Hasonló célból próbát tettünk a vitatkozással is. Ezt azonban az amúgyis bőséges tartalmú gyűléseken nem honosítottuk meg.