Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1930

34 A VIII- osztály a Győri Magyar Vágón- és Gépgyárban az Igazgatóságnak szívességéből és előzékenységéből április 22-én délelőtt nagyon tanulságos és élvezetes órákat töltött. Szorgalmi időben, eső közben szinte megható szívességgel osztották Maertens György, Nyiri Imre, Szendrői Mihály és Zimánd Lajos mérnök urak 3 csoportra az ifjúságot, a 64 tagú osztályt, akiket Szólás Honór tanár, Czadilek Hubert, Sámson Edgár és Nemesik Valter gyakorló tanárjelöltek társaságában Szarka Valér osztályfőnök vezetett. Első állomásunk a vastelepen levő leszúró-mühely, ahol hatalmas ollók és speciális leszúrógépek darabolják a vas- és acélrudakat a kovácsolás és megmunkálás számára. A kovácsmühelyben a hatalmas gőzkalapácsok, a különböző rendszerű izzókemeneék és hydraulikus prések ragadják meg a figyelmet. — A buzgó és fáradságot nem ismerő mérnök urak szerint „mindig finomabb helyekre" jutunk. — A vagónosztály esztergaműhelyében különféle eszterga-, gyalu- és fúrógépek elégítik ki az ifjú kíváncsiságát. Az érdeklődés fokozódik a regie-osztályban, ahol a gyártáshoz szükséges szerszámokat készítik és javitják. Ez az osztály egy kis gyártelep. Gyár a gyárban sokféle műhelyével. — Érdekesen hat a famegmunkálóban, ahogy a munkagépek pörögnek-forognak, sokszor csodálatosan gyors fordulatszámokkal és a transzmisszió mind a padló alatt elrejtve. — Az asztalos szerelőműhely és az autókarosszéria-műhely után az ívfény- és autogénhegesztés késztet megállásra. A „vagónnagyszerelde" fényezője fényben és vízben úszik és a legkisebb ártó porszemet is ártalmatlanná teszik. Feltűnik a „Hálókocsi Társaság"-nak (International Waggon Li"

t

s"-nek) 24 méter hosszú hálókocsi alváza! — Ha a fül pihen az előbbi csendben, annál inkább foglalkoztatja a dobhártyát a pneumatikus szegecselő. — Valóságos gépfegyver-csata ! A „legfinomabb helyen" Tóth Gy. István főmérnök úr, az autóosztály műhelyfőnöke, személyesen vezeti az ifjúságot, magyarázza az autóalvázak összeépítését, a mótorfékállomást, ahol hidegen és melegen egy helyben órák szám berregve szaladnak a motorok. — Se szeri, se száma a megmunkáló és csiszoló gépeknek. Es bizonyos komoly áhítattal lépünk be az anyag és a megmunkált alkatrészek ellenőrző osztályába, a legszigorúbb ítélő terembe. Aki ilyent lát, békés nyugalommal ülhet az elkészített autóba ! Szinte gyönyörködve mutogatja Tóth Gy. István főmérnök úr a különböző kalibereket és a kalibereket is ellenőrző mérőgépeket. Mivel a kohóban még nem kész kiöntésre az acél — a kóhómester becslése szerint még pár 100° hiányzik, 23-án délután egy külön utat teszünk, hogy a kiöntést is láthassuk. A formázással és acélöntéssel sürgő-forgó emberek között élvezettel hallgatjuk Kőrös Béla kohómérnök úrnak szakszerű és mindenre kiterjedő előadását. Április 30-án a legnagyobb szívességgel, sőt örömmel nyittatja meg a szeszgyárnak kapuját Lőventhál Henrik igazgató úr. Percnyi pontossággal érkezünk a megállapodott időben, de már abban a pillanatban nyílik az ajtó