Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1930

10 Ez az út pedig nem lehet más, mint az igazság és szeretet útja, nem lehet más, mint a Krisztus útja : „Ego sum via, veritas et vita !" Ezen az úton pedig mindenütt ott találjuk az evangelium útjelző tábláit. Nincs az emberi életnek olyan kérdése, vagy problémája, melyre az evangelium választ ne adna, nincs olyan mélység, vagy sötétség, amelybe Krisztus tanítása be ne világítana. A Notre-Dame kincstárában egy Oltáriszentség-tartót őriznek, melyet XI. Lajos francia király ajándékozott a székesegyháznak. A szent ostya helyét különböző színű drágakövek övezik, a Monstrantia aranysugarait pedig az apró brilliánsok sok százra menő tömege borítja. A kincstár őre a nagyobb hatás kedvéért egyszerre csak eloltja a villanyt és ebben a pillanatban a szentségtartó a brilliánsok káprázatos, szinte túlvilági fényével világít bele a sötétbe. „Lux in tenebris lucet" és nincs az az ember a világon, akinek lelkében ez a látomány fel ne keltené az áhítat emelkedett hangulatát. Ilyen az Evangelium világossága, az Evangéliumé, melynek minden lapján az igazságnak sötétbe világító brilliánsai tündökölnek, s amelynek aranysugarai az egész világba szétviszik a Krisztusi szeretet tüzét. Es ezzel elérkeztem a lélek műveltségének legértékesebb eleméhez : a szeretethez. A szeretet a mindenségnek Isten lelkéből eredő ősforrása, mert ez vezetett a világ teremtésére, a világ megváltására és ez vezet a túlvilágra. A szeretet önt a lélek műveltségébe életet, mert ez teszi valósággá a hitet és nem engedi elveszni a jót és igazat. Kétségtelen, tisztelt hallgatóim, hogy Krisztus előtt is tudtak az emberek szeretni, de törvénnyé, az egész emberiség általános és kötelező törvényévé a szeretet csak Krisztus által, a Krisztusi megváltás által lehetett. Vannak, akik azt mondják, hogy a szeretetre senkit sem lehet megtanítani, ha már eredetileg nincs meg lelkében. De fel lehet-e tenni, hogy Isten, aki Megváltót küldött az emberiségnek, megengedje, hogy szeretet nélküli lények jöjjenek a világra, hogy amikor az egész nagy természet minden jelenségében és történésében a szeretetnek valamely formája bontakozik ki, a legtökéletesebb lényből, az emberből hiányozzék a szeretet csírája ? Ugy, mint ahogy a szív az emberi szervezetnek nélkülözhetetlen organuma és élőlény nem születhetik szív nélkül, szív sem lehet szeretet nélkül. Ott van az mindenkiben, csak azt nem szabad megengedni, hogy ellenséges indulatok elnyomják vagy a közöny szürke ködje lepje el, csak azt nem szabad megengedni, hogy az, akinek mindenkit kellene szeretnie, csak egyet szeressen : önmagát ! De ha magára a szeretetre nem is, a szeretet gyakorlására igen is lehet és kell is tanítani. Tanítani kell Krisztus szavaival : „Amint én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást", tanítani kell a szeretet nemes munkájára, aminthogy Krisztus minden tette, életének minden mozzanata és halálának fenséges tragédiája is a szeretet munkája volt.