Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

72 IV. Az iskola története. A mult A győri Szent Benedek-rendi gimnázium múltja egybeesik a kath. középfokú iskolázás kérdésével. A hitújítás előtt e jelentős püspöki székhelyen a káptalani iskola elégítette ki a középfokú oktatás kívánalmait. A hitújítás és török hódítás után azonban egyre szükségesebbnek látszott Pázmány Péter és e kor többi vezérférfia előtt, hogy Győrött is gimnáziumot kell alapítani. Dallos Miklós győri püspök be is telepítette Győrbe a jezsuitákat, de még Draskovits György püspöknek is valóságos harcot kellett vívnia, mire a jezsuiták 1627. július 15-én valószínűleg a mai bencés telek helyén megkezdhették a tanítást. 1641-ben a templom, 1667-ben a székház épült meg. Ez utóbbit majdnem egészen Széchenyi György győri püspök, a későbbi esztergomi érsek, építtette. 1694-ben épült mai telkén a gimnázium Széchenyi Pál veszprémi püspök költségén. Ekkoriban épült a gimnáziummal kapcsolatos konviktus, a mai belvárosi kath. elemi iskola épülete A gimnáziumot a 18 század második felében gr. Zichy Ferenc győri püspök bővíttette ki. A gimnáziumot egybekapcsoló templom előtt az egykor oly szép és szabályos várpiac közepén álló szobor-csoportot 1686-ban emelték a Patrona Hungáriáé tiszteletére hálából Buda visszafoglalásáért. Az ősi intézmény látta a török idők zajlását, a kuruc harcokat, Napoleon háborúját, a szabadságharcot, a világháborút, a kommunizmust, de úgyszólván megszakítás nélkül folytatta alapítóitól eléje tűzött magasztos hivatását : az új nemzedék nevelését. Kétszáz éven át a jezsuiták, 1802 óta a bencések tanítanak falai közötfc A bencés nevelők közül országos nevűek Guzmits Izidor, Czinár Mór, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Rónai Jácint, Rómer Flóris, Vaszary Kolos, Bierbauer Lipót, Francsics Norbert, Acsay Ferenc, Palatin Gergely. A sok ezer győri bencés tanítvány közül kiemelkedőbb nevek : Batthyány Lajos gróf, Deák Ferenc, Kautz Gyula, Kruesz Krizosztom, József kir. herceg, Concha Győző, Fehér Ipoly, Giesswein Sándor, Polónyi Géza, Eszterházy Móric gróf, Szarvas Gábor, Xántus János, Zalka János, König Gyula, Széchenyi Miklós gróf, Serédi Jusztinián, Balogh Jenő, Vass József, Schandl Károly, Grősz József, Hász István, Dsida Ottó, Németh Károly, Harsányi Lajos. 1. Az iskolai év lefolyása. Az 1929/30. iskolai évre szóló beírásokat július 1-én és 2-án, folytatólagosan pedig szeptember 3-án végeztük el. Az augusztus 31-én tartott alakuló-értekezlet után ugyanazon napon folytak le