Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

43 b) A magyar iparoktatás mai szervezetében az iparoktatási intézetek felső tagozatát a felső ipariskolák alkotják. Céljuk : a hazai ipar és műszaki munkák számára olyan szakemberek képzése, akik kellő gyakorlat után iparukat önállóan folytatni és a szakbavágó műszaki munkák kivitelét szakszerűen vezetni és ellátni tudják. Szervezetüket és tanulmányi rendjüket tekintve a felső ipariskolák egységesek. A kiképzés tartama féléves beosztással három év. A tanévnek junius végén történt bezárását követő iskolai nagy szünetben minden tanuló munkájának megfelelő ipari üzemben (műhely, laboratórium) gyakorlatilag tartozik dolgozni. A felvétel feltételei : a betöltött tizenöt éves életkor, valamely középiskola négy alsó osztályának sikeres elvégzése, egy évi előző szakbavágó műhelyi gyakorlat, végül sikeres felvételi vizsgálat. Magánvizsgálatok felső ipariskolákon nem tehetők. A felső ipariskolák faipari, gépészeti, fém-, vasipari és vegyészeti szakosztályaiban nyert végbizonyítványok az intézetben tanult képesítéshez kötött iparokban iparigazolvány váltására és a mester cím használatára, a tanult engedélyhez kötött iparokban pedig munkakönyv váltására és kétévi szakba vágó gyakorlat igazolása után iparengedély váltására jogosítanak (1922. XII. t-c. 26. § ) Az 1883. I. törvénycikkben meghatározott köztisztviselői minősítés szempontjából a felső ipariskolák a középiskolákkal egyenlőrangú intézetek. Felső ipariskola ezidőszerint három van Magyarországon ; ezek: 1. Állami felső ipariskola, Budapest. 2. Állami felső ipariskola, Szeged. 3. Állami felső építőipariskola, Budapest. A budapesti állami felső ipariskolának négy szakosztálya van : a) gépészeti, b) fém-vasiparr, c) faipari, d) vegyészeti szakosztály. A szegedi felső ipariskola csupán gépészeti irányú. A budapesti felső építőipariskola az építőipart karolja fel. Csak állami felső ipariskolák tantárgyait közöljük, amelyek mind a három osztályban együttvéve a következők : hittan, magyar nyelv, mennyiségtan, mértan, természettan, vegytan, ábrázoló-mértan és ábrázoló-mértani rajz, szabadkézi rajz, nemzetgazdaságtan, ipari számvitel, egészségtan, testgyakorlás, géprajz, mechanika, szerkezettan, szerkesztési rajz, technologia, mezőgazdasági géptan, építéstan, vasszerkezetek, vasúti géptan, gépkezeléstan, elektrotechnika, épület- és mülakatosság, leíró géptan, épület és egészségügyi berendezések, mintázás, lakásberendezés, analitikai vegytan, szerves vegytan, szervetlen vegytan, ásványtan, mezőgazdasági vegytani technologia, textil vegytani technologia, laboratóriumi és műhelygyakorlatok. A heti szorgalmi idő 45 óra. Az 1927/28-ik iskolai év végén osztályozott tanulók száma: 1061. A kereskedelmi szakoktatás, éppen úgy, mint közoktatásunk egyéb ágai, három fokozatra oszlik : alsó-, közép- és felsőfokú kereskedelmi szakoktatásra. Az alsófokút a kereskedőtanonciskolák és alsófokú tanfolyamok, a közép-