Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929
31 Előfordul az az eset is, hogy — főleg a szegényebb családokban — a szülök önzése, esetleg kényszerítése dönti el a gyermek életpályáját. Különösen a szűkös anyagi viszonyok között élő szülők akként gondolkodnak, hogy ha már nagy áldozatok között taníttatták gyermeküket, olyan pályára kell annak mennie, amelyen támaszuk lehet öreg napjaikban. Ezért beszélik rá aztán, nem egyszer kényszerítik is gyermeküket a papi pályára. A pályaválasztást determináló tényezők közül kell említenünk továbbá a szülőktől az utódokra bizonyos képességeket továbbadó átöröklést. 1) A szellemi képességek átöröklésének tényeire vonatkozóan Gallon statisztikailag mutatta ki, hogy az u. n. nagy embereknek sok kiváló rokonuk van, úgyszintén leszögezte azt a tényt is, hogy a kiváló emberek közeli rokonságában több a szellemi kiválóság, mint a távoli rokonságban. A művészetek (különösen zene, festőművészet), egyes tudományok, a politika, a hadvezetés, gazdálkodás, stb terén megnyilvánuló reávalóság, tehetségesség, ill. valóságos tehetség, egyes családoknak újra és újra megjelenő milieu-hatásokból, utánzásból meg nem magyarázható sajátsága. A Markó s több más magyar festőcsalád, a Teleki, Ábrányi, Zichy, Pauler, Beöthy stb. családok e jelenségeknek ismeretes példáit szolgáltatják. Moebius husz családott említ meg; kiknél a mathematikai talentum két nemzedéken túl öröklődött, közöttük Carnot, Euler, Herschel családokat. A Bernouilli családnak tagjai mind mathematikusok, fizikusok és botanikusok voltak. Ha a szülőknél nem található meg maga a mathematikai tehetség, igen gyakori náluk a művészi hajlam, vagy egyébb tudományok terén mutatkozó tehetségesség. Heymanns és Wiersma a kérdőív módszerrel igyekeztek tisztázni a szellemi átöröklés törvényét és arra az eredményre jutottak, hogy a testi müködéssekkel leginkább kapcsolatos temperamentumbeli tulajdonságok legkevésbbé adódtak tovább az utódokra, az erkölcsi sajátságok már nagyobb mértékben, az értelmi tulajdonságok átöröklése pedig a legnagyobb volt. Habár a szellemi vagy akár a testi képességek és tulajdonságok átöröklődésének kérdése régi, le nem zárt vita tárgya, maga a tény kétségen kívül áll és mint ilyen joggal szerepel a foglalkozást és így életpályát meghatározó tényezők között. Az életkor is befolyásolja a pályaválasztást. Másképpen választanak pályát a 14 évesek, mint a 18 évesek. Amazok még sem önmagukat nem ismerik kellőképpen, sem a világot és így igen ki vannak téve rajtuk kívül álló tényezők szuggeráló hatásának, a 18 éveseknél már gazdagabb az önismeret, meg van náluk azon néhány életpálya ismerete is, amelyekkel szemben értékelő állásfoglalást tesznek. Weszelynek már fentebb is érintett, nem ugyan közép, hanem elemi iskolás tanulókon végzett kisérletei szerint a fiúk közül a katonai pályát választók száma 8 éves korban a legnagyobb s azontúl csökken Míg a 8 évesek közül 24°/o akar katona lenni, a 12 évesek közül, ») Ranschburg : Az emberi elme. II. k 206—243. 1.
