Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

madik : melyek azok a konkrét életpályák, amelyek a mostani hazai viszonyokat tekintve a legajánlatosabbak ? Ami az első kérdésünket illeti, erre legcélszerűbben úgy adhatunk feleletet, ha figyelembe vesszük főképen azon eredményeket, amelyeket napjaink egyik nagy jövőnek és gazdag fejlődésnek elébe tekintő pszichológiai tudományága, a karakterológia

1) e tekintetben elénk tár. A „jellemtan", mellőzve most a körébe vágó ontológiai (jellemvonások, alapjellem stb.), szisztematológiai (jellemosztályozás, tipusmegállapítás) és szémaziológiai (megértés, értelmezés) problémákat, a karaktero-genetikában, vagyis a jellemváltozás tanában a jellemváltoztató és az egyént bizonyos fokig determináló tényezőket részint velünkszületett (endogen), részint külső (exogen) összetevőkre osztja fel. Az előbbiek közé számítja az átöröklés útján velünkszületett (és szerzett) testi és lelki dispoziciókat, hajlamokat, képességeket, az exogen tényezők pedig : a környező természet, az emberi környezet, a történelmi konstelláció, a kor kultúrája és uralkodó világnézete. Mindezen összetevők változásokat idéznek ugyan elő az egyénben, bizonyos azonban az is, hogy a legtöbb változás nem magyarázható meg maradék nélkül e belső és külső tényezők összehatásából, mint ahogy pozitivista irányú karakterológusok hajlandók gondolni, hanem utal egy harmadik tényezőre, melyet egyszerűen egyéni szabadakaratnak mondunk. Sőt mindezen tényezők fölött áll a „transcendens tényező", Isten, aki világfenntartó és kormányzó tevékenységével hatékonyan belenyúl az embersorsok irányításába. Már most mindezen tényezők, habár együttesen működnek közre a jellem alakításában, a mi esetünkben az életpálya megválasztásában, kellő abstrakcióval azonban ezen választási aktust mindig egy bizonyos domináns tényező eredményének foghatjuk fel. Szerepe van tehát a pályaválasztásnál a környező természetnek. Itt meg kell állapítani, hogy az éghajlat, a földfelszín tagozódása, a talaj minősége, az ásvány-, növény- és állatvilág igen nagy befolyással van az ember testi és lelki tulajdonságaira, szellemi és gazdasági javaira egyaránt. Az éghajlat állandó hatása race-különbségekben is érvényesül. A két szélső, a sarki és tropikus éghajlat kevésbé kedvező az ember életfeltételeire nézve: az előbbinek hidege és hosszú tele igen megcsökkenti az ember életkedvét, az utóbbinak forrósága pettyhüdté teszi a testet, megbénítja az akaratot és tetterőt. A tengernek, folyóknak részint elválasztó, részint összekötő szerepük van és azok eredményeképen az általuk körülzárt országok lakóit jellemzi a hagyományokhoz, eredeti szokásokhoz, foglalkozásokhoz való ragaszkodás. Példa erre Anglia és Japán története. A talaj minősége, természeti gazdag') Klages : Die Grundlagen der Charakterkunde. Jena, 1926 — Utitz : Charakterologie. Berlin, 1925. — Schütz A. Charakterologia és aristo'.elesi metafizika. Budapest. 1927.