Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1929

23 A megboldogult jellemének képe nem volna teljes, ha ki nem egészítenők néhány nemes és szeretetreméltó emberi vonásával is. Ha mint pap és tanár mindenkinek tiszteletét és becsülését szerezte meg magának, mint ember a bizalom, vonzalom és ragaszkodás érzelmeit váltotta ki mindazok lelkében, kikkel rövidebb-hosszabb ideig érintkezett. O igazában a mély érzés, a szív embere volt. Lelkének ezen forrásából fakadt áldozatos emberszeretete és törhetetlen optimizmusa a földi dolgokban. Ha csalódások és sorscsapások érzékeny lelkét néha megsebezték is, hite és bizalma az emberekben és a földi sorsban nem fogyatkozott meg soha. Lelkének mély alázatosságából és jóságából fakadt szerénysége, szelídsége és kedvessége az emberekkel való érintkezésében. Ez sohasem volt nála merő külső, konvencionális udvariasság. Akit megszeretett, azt ércpántokkal kapcsolta magához. A nemes, odaadó barátság nagy szerepet játszott életében. Es ha sokan a szerető, hű barátot siratják benne, a legnagyobb veszteség lesújtó bánatával rendtársai állják körül sírját, kik legközelebb álltak hozzá és a szerető testvér nemes, jó szivének annyi kedves, meleg emlékét őrzik meg hálásan szívükben. Akit a gyakorlati tevékenység mindennemű hivatásában, mint tanárt, igazgatót és lelkészt annyira lefoglalt, mint őt, az csak időszakonkint és mellékesen szentelhette magát a toll mesterségének. Pedig sokoldalú irodalmi és pedagógiai tudása, írói készsége, élénk és könnyed stílusa hivatottá tették volna őt arra, hogy irói téren is maradandó alkotásokkal örökítse meg nevét. Főleg tanárságának első éveiben szentelte magát nagy kedvvel az irói munkának. Két éven át szerkesztette a Tanügyi Értesítő cimü pedagógiai folyóiratot. Ebben és egyebütt jelentek meg tartalmas pedagógiai dolgozatai. A pannonhalmi Szt Benedek-rend milléniumi történetében ő méltatta Beély Fidél és Czuczor Gergely életét és irodalmi működését. Philologiai és egyéb irányú önálló dolgozatai, cikkei és ismertetései nagy számmal jelentek meg részint a győri gimn értesítőiben, részint a szakfolyóiratokban és a napisajtó hasábjain. Fojtényi : Egilant c. énekes- és imádságos könyvét (15. és 16. kiadás) ő alkalmazta legelőször hangjegyekre. Hivatásának hű katonája maradt utolsó pillanatáig: az áldozatos munkának csatateréről majdnem hirtelen, néhány napi szenvedés után szállt el az örökkévalóságba. Bizzunk az isteni irgalmasságban, hogy ő, ki másoknak bőségesen osztotta lelke kincseit, ki önfeláldozóan fáradozott Isten dicsőségén és embertársainak boldogításán, ezért méltó jutalmát el fogja nyerni : „Akik az igazságra oktatnak sokakat, ragyogni fognak, mint a csillagok, mindörökkön-örökké." Béke legyen haló porának és áldás emlékének! Kemény Kolumbán dr.