Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

49 XIV. Lajos példájára a febronianizmusnak vagy jozefinizmusnak nevezett irány érvényesül nálunk. Már Mária Terézia korlátozza a pápa befolyását placetum regiumával és csökkenti a szerzetesek számát. II József tervszerűen és radikálisan megy tovább anyja nyomain. Az oktatásügyet az állam egyik nagyfontosságú érdekének tartván, kiterjesztik föléje a mindenható állam hatalmát. Mária Terézia még arra gondol, hogy a jezsuitáktól elvett iskolákat a vagyonos szerzetesrendeknek adja át, fia azonban már a vagyonos szerzetesrendeket is feloszlatja. Mindkettőnek a felfogása már nem értékeli a szemlélődő, imával és lelkipásztorkodással foglalkozó szerzetesi életet. Ugy látják, hogy a vagyonos Rendek nem végeznek vagyonuk nagyságához mérten munkát az állam érdekében. Igaz, hogy a feloszlatott szerzetesrendek vagyonát plébániák szervezésére fordítják, különösen II. József, de nem azért, hogy a hivek, az ő alattvalói, lelki gondozásban részesüljenek, hanem, hogy hivatalnok-lelkészeivel az uralkodó hatalmát és befolyását alattvalói fölött még jobban megszilárdítsa. Abban a néhány szóban, melyet a bencések aktájára ráírt, felfogását teljes meztelenségében látjuk: „A pannonhalmi bencés szerzettel, mely e magas hegyen való fekvése, valamint belső szervezeténél fogva a közügyre semmi hasznot nem hajt, úgy kell eljárni, mint a többi kolostorral." Ezt 1786. okt. 23-án írta a király és biztosai dec. 4-én már megkezdték a feloszlatás és átvevés munkáját. A vagyont a vallásalaphoz csatolták, a szerzeteseknek el kellett távozniok, de életük végéig nyugdíjat kaptak. A növendékekkel együtt 91 szerzetest bocsátottak világgá. Közülük 33 a főmonostorban élt eddig.

1 Érdemes megjegyezni a pannonhalmi templom és monostor becsárát, amint azt a király biztosai a hasznosság figyelembevételével felbecsülték. A templom értékét 13,652 frt 57 kr-ra becsülték, a monostort 90,053 frt 41 kr-ra. Nem voltak tekintettel arra, hogy a templom Arpádkori, hogy ennek és a monostornak restaurálása nem sokkal előbb félmillió forintnál többe került. A templom és monostor árában sem az épületek mérete volt az értékkülönbség alapja, hanem a hasznossági szempont. Hiszen a templom csak arra volt jó, hogy benne vasárnapokon és ünnepnapokon istentiszteletet tartsanak, ami pedig a liberális észjárású II. Józsefnek nem kézzel fogható haszon ; a monostor már hasznosabb célt szolgálhatott. A király állami börtönné akarta átalakítani Ez ugyan csak részben történt meg, de nem II Józsefen múlott.

2 4. A liberális korszellem hasznossági elvét a társadalom és uralkodó felfogásából többé nem lehetett kiirtani. Sőt tovább fejlődött a legdurvább materializmusig. De még ezen teljes kifejlet előtt megtalálta a társadalom a hasznossági elv és a szerzetesi eszme összeegyeztetésének lehetőségét Mária Terézia gondolata valósult meg, mikor a Rend feloszlatása után 15 évvel a 1 u. o. V 10—15., 615., 710-717. II. 2 U o. V. 715., 718. I). 2