Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

44 egy újra feléledt templomban és sajnos, a barok-stílusban készült új felszerelés és díszítés nem mutatta a stílust legnemesebb formájában. A pannonhalmi templom képeinek anyaga vászon, fatábla, bádog és egy kép teljesen női kézimunka, himzés. 8 nagy kép, 11 közepes-nagy, 24 kisebb és 14 egészen apró kép mellett külön említik a 8 bádogra festettet. Ezeken kívül üveges rámában volt 8 kép. Értékes lehetett 5 ezüstlemezből trébelt domborműves kép. A képek nagy többségükben Krisztus Urunk életének egyes eseményeit és Szűz Máriát ábrázolták. Szent Benedek és a bencés szentek képein kívül találunk köztük apostolokat és más szenteket ábrázoló képeket is. A főoltáron a megdicsőült Megváltó és a Bold. Sz. Szűz képe volt elhelyezve. Csak 3 szobor volt a templomban, Sz. Mihály, a Kis Jézus és a Sz. Szűz szobrai. Anyaguk fa.

1 Az ebédlő a Sajghó Benedektől épített új ebédlő elkészültéig a mai főapáti lakás helyén volt. Ezt is képek díszítették. A képek festésének ideje a XVII. sz. közepe, de csak restaurálásukról hallunk 1700 táján Valószínűen freskóképek ábrázolták Sz. Benedek megmérgezésének kísérletét, a feszületet és egy horgonyt. Az ebédlőben lehetett még látni a mértékletesség és okosság, valamint az arany-, ezüst-, ólom- és vaskor szimbolikus képeit. Ezek, valamint az ugyanott látható négy angyalkép és két sas-ábrázolás is barokstílusú volt.

2 A Sajghó-építette új ebédlő a barok-stílus egyik legszebb alkotása. Magas boltozatát, oldalfalait, ablakfülkéit szebbnél-szebb képek, freskók díszítik, a képek közeit pedig stukkó-disz tölti ki. A képek közül legimpozánsabb a mennyezetkép, legművészibb Krisztus Urunk megkísértése a pusztában. Az apró képek legnagyobb részben a keresztény erényeket szimbolizálják. Ez utóbbiak egyszin-festések, a nagy képek többszinűek. A festés technikája gobelin-szinezés benyomását kelti. A tanulás és tanítás terén új lendület kezdődött Pálffy Mátyás főapátsága alatt. O maga is tudományosan képzett szerzetes és tudományos képzettséget követelt szerzeteseitől is. A tudományos íj képzettségre való nagyobb törekvés a bencések közt külföldön is megnyilvánult. Salzburgban pl. 1618-ban alapított 33 délnémet bencés monostor külön bencés egyetemet. Kapcsolatos volt vele egy hatosztályú gimnázium. Magasabb tanfolyamon a skolasztikus bölcseletet, egyetemi fokon a theologia különféle studiumait, az egyházjogot is tanították. A XVII. században alakul meg a francia Maurinus-bencés kongregáció is. Ennek nagy tudósai különösen a történettudományban és annak segédtudományaiban teremtettek még ma is nélkülözhetetlen munkákat. Sokáig virágzott náluk a tudományos élet. Leghíresebb tudósaik Du Cange, d' Achéry, Mabillon, Ruinart és Montfaucon.

3 1 U. o. IV. 626. 1. 2 U. o. IV. 610. 1. 3 Ph. Rt. IV. 523. 1