Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

27 lakatosok, szabók, bognárok és kádárok mesterségei 1 Közülük nem egyet a bencések révén ismert meg a magyarság. A békés élethez szoktatott magyarság életének gazdasági feltétele mindig kedvezőbb lett. Ezt nyomon követte a lakosság szaporodása. Erre jellemző adat, hogy míg Tihanynak 1055-ben 22 birtokon 140 házban lakó szolganépe volt, 1211-ben a házak száma 39 birtokon 590-re emelkedett. Nemcsak újabb birtokadományok, hanem természetes szaporodás is növelte az alapításkor kapott szolgálónépek számát.

2 Pannonhalmának Sz. Istvántól kapott 10 birtoka 1240 táján 88-ra szaporodott, a szolgálónépek házainak száma ugyanekkor 2700, mindenesetre több, mint amennyit a birtokszaporodás egyedül eredményezett.

3 E birtokokon Sz. László korában csak 7, 1240 táján már 24 templom vagy kápolna állt 4 A pannonhalmi monostorban is volt kórház.

5 Ez pedig orvosi tudást tételezett fel. Ebben a kórházban nemcsak a beteg rendtagokat, hanem az idegeneket is gyógyították. A jövedelmek egy része külön ennek a kórháznak a fenntartására volt már 1226-ban lekötve.

6 De az eredetileg túlnyomó szerzetesi kézimunka mindjobban szellemivé vált. A szellemi művelődést a monostorok iskolái közvetítették. Ezek az iskolák elsősorban a szerzetes növendékek tanításával foglalkoztak. Ügy látszik, nem volt minden monostornak olyan fokú iskolája, amelyik a felszenteléshez szükséges tudást is közvetítette volna, sőt talán a trivium és quadrivium ismereteit sem tanították minden monostorban. A kevés tagból álló konventek a szükséges pótlást más kolostorok iskoláiban tanított növendékeikből nyerték. Pannonhalmán 1010 táján már működött a kolostori iskola. Sz. Mór, a későbbi pécsi püspök, ebben az iskolában tanult. Magasabb fokú képzettséget a XIII. század elején találunk benne Ekkor már a trivium és quadrivium tanfolyamain kivül működnie kellett a theologiai és jogi oktatásnak is. A felszentelésre váró szerzetes növendékek biztosan itt nyerték theologiai kiképzésüket, a később tárgyalandó hiteleshelyi működés pedig nemcsak az egyházjog, hanem a világi jog ismeretét is feltételezte. Ezt is a kolostor iskolájában sajátították el, részben gyakorlati alapon. A korábbi részekben bővebben ismertetett tananyagból a zenei művelődésre van biztos adatunk. A Pannonhalmán készült Pray-kódex egyházi dallamot megrögzítő kótái találhatók benne. 1026 táján fedezte fel Arezzói Guidó bencés a kótaírást s ennek ismeretét mutatja nálunk a Pray-kódex. Természetesen a tanulásnak és tudásnak a kóták leéneklésére is ki kellett terjeszkedni.

7 1 Ph. Rt. I. 486. I. 2 U. o. X. 448. I. 3 U. o. I. 568-9, 575. II. * U. o. I. 562-563. II. 5 U. o. 488. I. « U. o. 7 Ph. Rt. I. 521-523. II.