Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1928

98 életre. Ez az élet pedig a kornak, a tekintélynek, a hagyománynak tiszteletén, a kötelességteljesítésnek fanatikus kultuszán alapul. A külső fegyelmet is a belső, a lelki fegyelem, az önfegyelmezés érdekében kivánjuk. A külső fegyelem a keret, az edény, mely a széteséstől, a szétfolyástól megóvja a belső, a lelki fegyelmet. Ha a nevelés általános elveihez benediktinus vonást akarunk tenni, akkor fegyelemre kell nevelnünk. A benedeki obedientiae labor szülte azt a disciplinât, melyről, mint szilárd bázisról, diadalmas hódító útra indult a krisztusi művelődés, a keresztény középkor. Nagy hivatást csak fegyelmezett ember vállalhat. A mai ifjúságra pedig nagy föladat vár. Sohasem feledhetjük, hogy azoknak, kiket mi nevelünk, egy, szinte halott országot kell föltámasztaniok. Nagyobb erkölcsi vétség, legalább nyilvánvalóan, nem történt. Mindazonáltal a régi fegyelem érdekében öt esetben élt a tanári kar az eltanácsolás szigorú büntetésével, ami a tanulók 670-es létszáma mellett érthető. Hogy a tanulók fegyelmi állapota nagyobb kifogásokra nem adott okot, azt a legilletékesebb tényező, Dsida Ottó kir. főigazgató úr is megállapítja hivatalos látogatásának jegyzőkönyvében. „A tanári kar következetes, komoly fegyelmező munkásságát dicséri ez a körülmény, mondja e jegyzőkönyvben a főigazgató úr, különös tekintettel a tankerületemben itt szereplő legnagyobb létszámra és arra, hogy a szük folyosók és az udvar hiánya is jelentékenyen megnehezíti a fegyelmezést." 6. Vallásos és erkölcsös nevelés. A vallástanítást a Tantervben előírt óraszámban végeztük a róm. kath. püspöki kar rendelkezése szerint. A vallástanítás nem egyszerűen ismerettovábbítás volt, hanem a vallásos meggyőződésnek elmélyítése ; a hitnek élővé, gyakorlativá tétele. A tanulók ősszel és lavasszal naponként, a tél folyamán pedig vasárnap és ünnepeken szentmisét hallgattak. A bencés Rendtartásban elrendelt szentgyónásokon és áldozásokon kívül az év előrehaladtával egyre szaporodott a heti gyónók és áldozók száma. Akárhányszor a százat is fölülhaladta. A gyakori szentáldozás hatása meglátszott az ifjúság viselkedésén, a komoly és vallásos természetű olvasmányok kedvelésén. Háromszázan rendelték meg az Uj-szövetségi Szentírást s csak az összes példányok elfogyta volt az oka, hogy nem kétannyian. Az ifjúsági lelkigyakorlatokat az idén is március 17—21-én tartottuk. A szentgyakorlatot dr. Saly László, a budapesti Központi Papnevelő prefektusa, az egykori győri bencés diák vezette. Áldásos munkájába belevitte nemes és meleg lelkének gazdag tudását, tapasztalt bölcseségét, lelkipásztori szivének lágyan cirógáló szeretetét. Mindezt az ő csevegő, kedves módján, mellyel elbájolta az ifjú sziveket. A lelkigyakorlat utolsó napján, március 21-én, Szent Benedek 1400 éves jubileumán az ifjúság meghatott szívvel borult le az idők Ura előtt s egyesült a kenyér szinébe rejtőzött isteni Megváltóval. Az ifjúság hitbuzgalmát szolgálták a kongregációk ; jellemképző munkát végzett virágzó cserkészetünk is. Aki emlékszik ifjúkora eseményeire, az tudja, minő nevelő hatása van az ifjúsági ünnepségeknek a tanulókra. Mi — sajnos —