Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

70 házban, intézetünkkel szemben fekszik és szintén győregyházmegyei áldozópapok vezetése alatt áll. Nem fejtegetjük e helyen az internátusi nevelés előnyeit és hiányait. A szülők bizalma mutatja, hogy meg vannak elégedve az, ottani neveléssel és ellátással, különösen pedig az állandó biztos felügyelet olyan megnyugvást kelt a szülőkben, hogy kath. internátusaink férőhelyei mindig be vannak töltve. A háborút követő gazdasági leromlás azon kényszerhelyzet elé állított sok vidéki szülőt, hogy gyermekének nem tudott állandó szállást bérelni a városban s így fiaik vasúton jártak be naponként az előadásokra. A tanári kar és az igazgatóság, ismerve a vonaton való bejárás tanulmányi és erkölcsi veszélyeit, csak kényszerűségből türi azt, de fenntartja magának a jogot, hogy feltűnő tanulmányi hanyatlás, illetve erkölcsi károk jelentkezése esetén a tanulókat beparancsolhatja a városba állandó szállásra, illetve kívánja a tanulónak az intézetből való kimaradását. A bajok megelőzésére az állomásfőnökséggel megegyezett, hogy a bejáró diákok számára külön kocsikat járasson s a diákok kötelesek ezen kívülről is jelzett kocsikban, illetve szakaszokban utazni. Az igazgatóság mindezek mellett is tervbe vette, hogy a bejárást fokozatosan megszünteti. Itt említjük meg, hogy a diákoknak órán kivül való tanítását is ellenőrzés alá vette a tanári kar. Külön felügyelettel bizott meg egy tanárt s ennek hozzájárulása nélkül sem diák. sem más valaki nem taníthatja diákjainkat az előadási órákon kivül, mint u. n. instruktor. V. Értesítők. A gimnázium igazgatósága évről-évre Értesítőöen számolt be a gimnázium eseménj-eiről, valamint a tanulmányi eredményekről. Ilyen Értesítő csak az 1918—919. iskolai évről nem jelent meg az akkori kommunista uralom miatt. Az Értesítők elején szokássá vált egy-egy értekezés közlése. Az értekezéseket mindig a tanári kar valamelyik tagja irta és bennük részint az intézetre, részint volt tanáraira, vagy egyegy tudomán\

Tos kérdés ismertetésére terjeszkedtek ki. Utoljára nagyobb értekezés az 1911—915. évi Értesítőben jelent meg, azóta legfelebb csak rövidebb alkalmi cikkek, beszédek és nekrológok találhatók Értesítőinkben. A forradalmak után ezek is nagyrészben kimaradtak, illetve csak a nekrológok jelentek meg. 1919 óta az Értesítő 16—19, majd 1922 óta 32—39 oldalra rövidült.