Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

30 Szünetnapokat a minisztérium középiskolai utasításai alapján kellett tartani. Nem soroljuk fel itt azon szünetnapokat, melyeket esetről-esetre, legtöbbször emlékünnepségekkel kapcsolatban, engedélyezett a minisztérium. Szünetnapokként min den évben egyformán szerepeltek: a király születésnapja, névnapja. a koronázíás évfordulója, az 1848. évi törvények szentesítésének napja, a királyné névnapja, továbbá dec. 24—jan. 2-ig és virágvasárnaptól húsvét keddjéig tartó idő s általában a kath. ünnepnapok. A protestáns tanulók a reformáció emlékünnepén, a móizesvallásuak újévükkor, a sátorosünnepeken és ez utóbbiak 9. napján nem voltak kötelesek megjelenni az előadásokon. Intézetünk még szünetet tartott az összes kötelező katholikus ünnepeken kívül az intézet kegyurának névnapján, Sz. Benedek és Sz. Imre ünnepén, az igazgató névnapján is. Ujabban az államfő névnapján és április 11-e helyett március 15-én, valamint okt. 6-án is szünetnapot rendelt el a minisztérium. Elmaradtak azonban a királyra, királynéra vonatkozó ünnepségek kapcsán engedélyezett szünetnapok. A kötelező rendes tárgyak közül legtöbb órában tanítottuk a latin és görög nyelvet (6—5), azután fokozatosan kevesebb órában a mennyiségtant, magyar és német nyelvet és a történelmet. A többi tárgy heti 2 órában kerül előadásra. Kötelező, nem rendes tárgyak voltak: a szépírás az I. és II. osztályban, a gyorsírás a IV. osztályban; most is szereplő kötelező nem rendes tárgy az egészségtan a VII. osztályban, az ének az első osztályban és a testgyakorlás. A tárgyalt huszonöt év első éveiben a mainál több rendkívüli tárgyat tanítottunk. Szerepelt a francia és angol nyelv, a szabadkézi rajz, a gyorsírás, az ének és zene. Közülük a szaktanár távozása miatt legkorábban megszűnt az angol nyelv tanítása. A többi a báboru alatt nem volt tanítható, részint intézetünknek a délutáni órákbán való igénybevétele miatt, részint a szaktanárok hiányában. A kommunizmus után újra éledt e téren is a munka. Van újra francia nyelvű különóra, van szabadkézi rajz, gyorsírás, ének és zene. Történtek kísérletek német társalgási órák tartására is, de részvétlenség hiányában abban maradtak. A rendkívüli tárgyak mindegyikénél tapasztalható a részvétlenség. Ha okait kutatjuk, meg kell látnunk azokat a tanulók túlterhelésében, a nehéz megélhetési viszonyokban. Legtöbb eredménnyel járt az ének- és zeneoktatás. Itt kettős cél vezeti a tanári kart. Egyik cél az istentiszteletek fényének emelése, másik az ünnepélyeken való szereplés. Két énekkart alakítanak a vezető tanárok, egy kevesebb tagból álló kisebb kart