Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

9 A világi tanárok távozásával beállott óratöbbletet a tanári •kar többi tagja felosztotta és szivesen vállalta. így volt lehetséges, hogy a világháborús években is teljes óraszámmal folyt a tanítás. Csak a testg}

rakorló órák megtartása ütközött nehézségbe szaktudás hiányában. Játékra és kirándulásokra vitték ki az osztályfőnökök osztályaikat rendszeres testgyakorlás helyett. Néha, hosszabb-rövidebb időre mégis sikerült megfelelő erőt találni a testgyakorlati órák vezetésére is. Különösen lehetővé vált ez akkor, mikor a vallás-közoktatásügyi minisztérium elrendelte a négy felső osztályban az előkészítő katonai gyakorlatok megtartását.

1) Már az 1915—16. iskolai évben hat hétig tanítja Pozder G.ábor, all. honvéd gy. e. főhadnagya a katonai rendgyakorlatokat. Az 1916—17. és 1917—18. iskolai években pedig Liszka Gyula és Farkas Pál cs. és kir. 11-es vadászhadnagyok végzik a miniszteri rendeletben megkívánt tanítást a felső osztályuaknál. Az alsó osztályúak továbbra is kirándulnak, játszanak, eveznek vagy korcsolyáznak az időszakok szerint. A tanári kar szerzetes tagjai azonban nemcsak a hadbavonult világiak óráit vállalták, hanem a háborús és

rek társadalmi mozgalmaiban is kivették részüket és vállaltak teendőket. Szinte minden tanár tagja a Vörös Kereszt-Egyesületnek, Meszlényi Lambert igazgatói és Boros Alán dr. pedig választmányi tagok ugyanott. Boros Alán dr. a karácsonyi ünnepeken és a király nevenapján beszédeket mond a katonakórházban, előadásokat tart a Szent Erzsébet-Egyesület Máriafalva felépítésének javára tartott Uránia-előadásán. Szarka Valér -vasárnapokon és ünnepnapokon misét mond a katonakórházban, egyes tanárok a harctérre menő katonák gyóntatásában \esznek részt. A harctéri események nem maradhattak hatás nélkül sem a tanári karra, sem az ifjúságra. A hazafias nevelés nyilvános sikerének lehetett tekintehi az ifjúság lelkében élő bizakodást, öntudatot. Oly erős volt ez, hogy még a sikertelenségek közepette sem csökkent. Egymást táplálta a tanítvány lelkes bizalma é-s a tanári munka eredményének látása. S ilyen önbizalomra szüksége is van minden nemzetnek minden időben, mert enélkül győzni és 'boldogulni nem lehet. Az erdélyi román betörés és a menekült magyarság szenvedéseinek látása is növelte a dacos önbizalmat, magyar összetartásunk tudatát. Erre nevelte a tanár tanítványát és ellenőrizte eredményét dolgozatok Írásánál. Szebbnél-szebb hazafias dolgozatokat készítettek tanít136132/1916. és 180391/1917. V. VKm. sz