Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

7 Galilei-körben nevelte eszméire, az intelligenciát a szabadkőmives, a munkásságot a szociáldemokrata szervezetekben egyesítette célja munkálására. Ez a cél küzdött minden ideális ellen, a legfőbb ideál, Isten eszméje ellen leginkább. A vallásos érzés kiölése volt első teendője, mert materialis elveit csak ezután érvényesíthette. A magyar állam liberalizmusa nem mert e munkába belenyúlni. pedig léte alapjait, a nemzeti gondolatot s az; wennek szilárd alapul szolgáló vallásos meggyőződést veszélyeztette. A materializmus munkáját nagy siker kisérte. Szégyeltük kigúnyolt hazafiságunkat, korlátoltságnak mondott vallásos meggyőződésünket. Szégyeltük szívvel-lélekkel jobbik énünk szavát nyíltan követni. Az intelligenciával ellentétben állónak tartottuk az istentiszteleteken való megjelenést s ha fájt is ;rejtve ápolt vallásos és hazafias érzésünk megsértése, féltünk |nyilt megvallásától és védelmétől, mert resteltük, ha anti-liberálisnak minősítettek bennünket. De már a XX. század elején is volt egy kicsi tábor, mely öntudatra ébredt s megkezdte a múltban szentnek tudott érzelmekért, eszmékért a harcot. Az öntudat megindulásául a kilencvenes évek egyházpolitikai harcait kell tekintenünk. A liberális államnak vallásos meggyőződésünket érő támadása egy kis gárdát felrázott dermedt közömbösségéből vagy kislelkü félénkségéiből. Kevesen voltak, de munkásságuk megindította vallásosságunk és hazafiságunk renaissanceát. A győzelem előtt azonban még meg kellett vívnia élet-halálharcát a vele ellentétes végleten álló materializmussal. Hogy sikerrel vívta meg, az csak az igazság győzelmébe vetett hitünket erősítette. Mindezen világnézeti harcok a tanárok lelkén és felfogásán át éreztették hatásukat az iskolában. Külső formák szerint semmi változás nem történt, de annál több a lelkek mélyén. Hazafiságunkra, magyarságunkra terelte figyelmünket az 1896. évi millennáris ünnepség. Magyarságunk jutott szóhoz még abban a gyászban is, mely Erzsébet királyné meggyilkolásakor az iskolában gyászjelvények hordását s a hivatalos leveleken gyászpecsét használatát eredményezte. Főapáti intézkedés vallásos vonást vitt e gyászba, mikor elrendelte, hogy nov. 19-ién. Erzsébet királyné emlékére, gyászistentiszteleten vegyen részt az ifjúság. S a Sz. Benedek-rend felhasznált minden alkalmat az ifjúság lelkének vallásos és hazafias nevelésére. Az 1900. évi századfordulón és 1901. nov. 3—5-ig háromnapos jubileumot tartott a magyar kereszténység s a magyar Szent Benedek-rend alapításának kilencszázados emlékünnepén. És ezen-