Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

26 Méltóságos Főapát Ur ! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség! Mint Győr, Mosón és Pozsony közig, ideiglenesen egyesített várvármegyék és Győr szab. kir. város főispánja, a m. kir. kormány fejétől kapott külön megbízatásom alapján a magyar kormány és a testvér törvényhatóságok nevében hódoló tisztelettel köszöntöm a 300 éves jubileumot ünneplő győri főgimnáziumot s rovom le a törvényhatóságok közönségének mélységes háláját azokkal a javarészt névtelen hősökkel szemben, akik a lefolyt három század alatt békében úgy, mint duló harcok közepette is a magyar kultura terjesztésével, egész emberek nevelésével szolgálták hazájuk szent ügyét. Ha a történelem világító szövétneke mellett visszaszállunk a múltba, a győri gimnázium alapításának idejébe, megállapíthatjuk, hogy szerencsétlen hazánk közállapotai akkor a mainál sokkal vigasztalanabb, szomorúbb képet mutatnak. A három részre osztott országban, amelynek egy része a török rabiga alatt nyögött, magyar gyilkolta a magyart, a politikai és vallási villongásokat csak rövid időre szüntették meg a gyors egymásutánban kötött nickolsburgi, bécsi és linzi békék, de ezek sem tudták az ország egységét, de még a részek kibékülését sem biztosítani, a század három legnagyobb fia, a katholikus Pázmány Péter, a protestáns Bethlen Gábor és a kiegyenlítést hirdető Esterházy Miklós nádor más-más utakon kísérelték meg a haza boldogítását ; s ha a század vége mégis meghozta az évszázados ellenfelek kibékülését, a jólelkű, szelíd szerzetesek iskolája volt az a szentély, ahol céltudatos keresztény szeretet által sugalt nevelés állította helyre a lelkek egyensúlyát és azon át a nemzet politikai egységét is. Másfél század multával (1773-ban) a jezsuita-rend feloszlatása után majdnem 3 évtizeden át világi papok és laikusok tanítottak a győri gimnáziumban a Ratio educationis útmutatása mellett s 1802-ben a bencés-rend visszaállítása után Szent Benedek fiai vették át a mi iskolánk vezetését épen akkor, amikor a francia forradalom eszméi az „Esz" szuverénítását hirdetve hozzánk is beszivárogtak. Megindult az atheizmussal szemben a nagy küzdelem a lelkek megmentéséért s a szerzetesek által vezetett iskolák, köztük a győri gimnáziumban működő bencések céltudatos munkájának eredményét abban látom, hogy a liberális gondolat, a 19. század ezen uralkodó eszméje nálunk minden túlzástól ment konzervatív alakot öltött s a bencések iskoláiból kikerült nemzedék nemcsak tudományos műveltségben ékeskedett, hanem vallásos érzülete által vezettetve állami és felekezeti iskolákban egyaránt a vallás-erkölcsi alapról, mint a nevelés szilárd bázisáról soha le nem tért s vert vissza győzelmesen minden törekvést, amely ezen alap megbontását célozta.