Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1926

5 a nemzeti öntudat munkálása nagy eredményeket mutatott fel és a tanári kar lelkesen szolgálta az uj eszméket. Határozott állásfoglalásuk még a Bach-korszak németesítő törekvéseivel is sikeresen szállt szembe. A tanári kar Kruesz Krizosztom fő­apát felhívására, öntudatos munkával igyekezett tompítani az 1S67. után kezdett liberális nevelés egyoldalúságát és nem a jószándékon fordult meg, hogy nem sikerült mindenkor ki­tűzött célját elérni. A szabadságharc rövid tanulmányi zavarai és az Entwurf rövid kora után 1883-ban állapította meg ! a minisztérium isko­lánk tantervét .Ez sem volt állandó, ez sem volt mindenben szerencsés, azért a tanítás eredménye is változó, volt. 1) A most folyó évek iskolaügyi reformjai egyelőre a kipróbálás állapotá­ban vannak. Életrevalóságukat a közel jövőnek kell meg­mutatni. A tanítás nyugodtságát csak a világháború és az azt 'követő forradalmak zavarták meg. A világháború csak kormá.iyíati, illetve külső nehézségeket támasztott; a forradalmak, különösen a proletárdiktatúra, szellemében is megtámadta intézetünket. A szerzetes-tanároktól hittagadást és legszentebb eszméik ellen való állásfoglalást követelt. Nagy megnyugvást keltett azonban a vallásos és hazafias érzésű társadalomban a tanári karnak régi eszméi mellett való kitartása. Sőt a kommunista államrend bukása után még több alkalom nyílott az eddig is ,hirdetett magasztos eszmék minél mélyebb munkálására. A bencés-korszak kiválóbb igazgatói és tanárai voltak: Guz­mits Izidor, Czinár Mór, Jedlik Ányos, Czuczor Gergely, Bómer Flóris, Vaszary Kolos, Kohl Medárd, Francsics Norbert, Pala­tin Gergely és Acsav Ferenc stb. A körülbelül 175 bencéstanár közül 1900-ig 73 irodalmi működést is fejtett ki. Nevesebb tanítványaink: gróf Batthyány Lajos, Concha Győző, Giesswein Sándor, Fehér Ipoly, József Ágost kir. herceg, Kruesz Krizosztom, Polónyi Géza, Szarvas Gábor, gr. Széchenyi Miklós. Xántus János, Zalka János, stb. Tanulóink száma 1627—1900-ig körülbelül 100.000 volt. A tanítás ma tizenkét osztályban folyik. A párhuzamos első osztály 1889-ben nyilt meg. Csak 30 évvel később, 1918-ban létesült a párhuzamos második, 1919-ben a harmadik és végül 1926-ban a negyedik osztály. Az osztályok számával tanulóink száma is gyarapodott. A tizenkét osztályba hatszáznál több tanuló jár. *) L. Acsay F.: A győri főgimnázium története.

Next

/
Thumbnails
Contents