Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1925
HALOTTAINK. Dr. MOLNÁR SZULPIC DEZSŐ. Született Magyargencsen (Vas-m.), 1871. jun. 30., rendbe öltözött 1887. jul. 31., áldozópappá szentelték 1894. jul. 6. — Tanított Kőszegen 1894—1898., Györött 1898—1910. Házfőnök és igazgató volt Esztergomban 1910—1924., Győrött 1924-1925. Meghalt 1925. okt. 23. Irodalmi munkássága: Zemegh János és emlékirata, Kőszeg. A Pannonhalmi főapátság tört. IV. kötete, Budapest. Leitgéb Sebestyén Máté, Kőszegi gimn. értesítő. Büntetések a régi időben, Budapest. A népek csatája, u. o.; A rabszolgák felszabadítása, A parasztlázadás, Miksa főherceg mexikói császársága, A warelói ütközet, A győri céhek, Rabszolgaság és keresztény eszmék, A győri városház lefoglalása a XVII. sz.-ban, Győr. * A mester kezéből kihullott a toll és a tanítvány azt szeretettel emeli fel, hogy a földi létnek befejező akkordjait papírra vesse és életének egyenlegét elkészítse. Életét — mint minden emberét — a születés és halál határolja, mert hisz ő is ember volt és e tekintetben csakis eltolódások vannak közöttünk. Piramisokat sem épített magának és életének folyását nem jelzik magas obeliszkek. De ha visszagondolok 1925. okt. 25-ikére, midőn rendje, főapátjával élén, oly szeretettel vett tőle utolsó búcsút a Kerepesi-temetőben ; és ha látom, amint elcsigázott, agyongyötört, vézna tetemét tanítványainak és tisztelőinek száz és száz zarándoka veszi körül a halottas ágyon, a búcsúzók e bensőséges szomorúságában megnyilatkozik előttem életének értéke, mert ebben a meghatott fájdalomban a Fáraók piramisánál nagyobb értékek rejlenek. Nem maradandóbbak, de értékesebbek, mert az okozatok végén emitt ostorok zuhognak, amott a szeretet melege árad szét. A tanítvány pedig oly meghittnek, jól rendezettnek, bensőségesnek és tanulságosnak látja egész életét. Feltűnik előtte képe, midőn mint kis diák, iskolánk padjain hallgatta szavát. Látja energikus, akarattól duzzadó, de igazságos tanári egyéniségét, érzi tárgya iránt való, mindenkit magával ragadó szeretetét, és mindenkor lebilincselte az a tanárembert annyira diszitő ideáknak való élés, amely a gyakorlatiság ezer útvesztőjét kerülve a rendszerek tiszta világában érzi és tudja a helyes utat.