Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1920
f DR BÁRDOS RÉMIG í rV pannonhalmi főapát. ^N Az isteni Gondviselés úgy akarta, hogy a magyar Szent Benedek-rend éppen akkor veszítse el váratlanul főapátját, midőn hazánk egén már fenyegetően tornyosultak a vészes felhők, melyek aztán a vesztett háború nyomán járó forradalmi felfordulást, majd a proletárdiktatúra őrületes viharát zúdították a magyar nemzetre. Másfél év kinos válságai és megpróbáltatásai után elérkezett végre a várvavárt pillanat, hogy a rend az elárvult főapáti széknek a nehéz országos viszonyoktól annyira sürgetett betöltésére gondolhatott- A Pannonhalmán 1920. máj. 19-én megejtett választáson a rendtagok bizalma dr. Bárdos Rémig kőszegi házfőnök és igazgató személyében összpontosult. Azon fontos kulturális feladat teljesítésében, mely a közelmúlt nemzeti katasztrófa után a felépítés munkájában a magyar bencés-rendre is vár, az ő széles és tapasztalt vezetésétől reméli bizalommal az útbaigazító irányítását. Az új főapát 1868. febr. 28-án Ipolyságon, Hont megyében született. Középiskoláit Selmeczbányán kezdte, Esztergomban folytatta, majd miután, 1885-ben a bencés-rendbe felvétetett, a győri főgimnáziumban fejezte be. Főiskolai tanulmányainak elvégzése után 1892-ben Esztergomba került tanárnak. 15 évi itt tanárkodása alatt egy egész nemzedék vallotta őt tanítómesterének és a társadalom is majdnem minden téren tevékeny, agilis tagjának. Emellett irodalmi téren is érdemes, tevékenységet fejtett ki, részint a pedagógiai és tankönyvirodalom szolgálatában, részint mint a rend milleniumi nagy történetének egyik munkatársa. Pedagógiai gyakorlati tevékenységének új tere nyilt akkor, midőn főapátja, Fehér Ipoly 1907. a kőszegi főgimnázium igazgatóságával tüntette ki. Itt mindjárt nehéz feladat megoldása várt rá : az új főgimnázium megépítése, amit ő kiváló gyakorlati érzékkel hajtott végre. De az új intézetben kiváló tanító- és nevelőmunka is folyt. Az eddigi jó tanár új állásában kiváló vezetőnek is bizonyult, aki pedagógiai képességeivel régi magas színvonalán, népszerűségében és hírnevén tartotta meg intézetét, mely ott a nemzetiségi határszélen valóságos nemzeti kulturmissziót tölt be ősidők