Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1916

8 társas szervezetben, annál inkább a két legtökéletesebb társaság egyikében, az államban, van egy hatalom, mely az állam tagjainak törvényt ir elő, a törvényeket a közigazgatás által végrehajtja s az igazságszolgáltatás jogán megtorolja a törvény ellen elkövetett bűnöket. Az államnak e hármas hatalmát — mely a nemzet javait, szellemi és anyagi fejlődését van hivatva biztosítani — e hármas hatalmat, mondom, nevezzük államhatalomnak. Ezt az államhatalmat különböző időkben és különböző népeknél más és más módon gyakorolja az állam s aszerint vannak különböző államformák, egyeduralmak és köztársaságok s mindegyiknek többféle alakja. A mi államformánk pl. királyság, még pedig alkotmányos királyság, vagyis olyan, hogy az államhatalom gyakorlása meg van osztva király és nemzet között. Ez állapotnak legvilágosabb kifejezése abban nyilvánul, hogy az államtörvényeket közösen alkotja meg a király és nemzet. A legtöbb modern állam ily szervezettel bir. Fölvetődik tehát a kérdés: vájjon van-e valami különbség más államnak a szervezete és a mienk között? Erre azt kell felelnünk: igenis van, mélyreható, nagy különbség, még pedig nem szégyenére, hanem dicsőségére a magyar alkotmánynak. Az a különbség t. i., hogy soha és sehol nem volt és nincs ma sem alkotmányosan megosztott államhatalom olyan egységes, mint a mienk ; nincs sehol az államhatalom két tényezője, uralkodó és nemzet, annyira egybeolvadva, mint a magyar király és a magyar nemzet. Mert ha mélyebben beletekintünk a mi államszervezetünkbe, akkor észrevesszük, hogy az államhatalmat tulajdonkép nem két tényező gyakorolja, hanem csak egy: az ősi magyar szent korona. Az a sz. korona, mely összeköti a királyt és nemzetet. Egyik a másik nélkül csonka hatalom s nem intézheti sorsát a nemzetnek. A király, mint a sz. korona viselője, birtokolja ugyan a főhatalmi jogokat, de résztvesz azok gyakorlásában a nemzet is s törvényes közhatalom csak az, melyet a király és nemzet együttesen, azaz a sz. korona gyakorol. Minden jog a sz. koronáé s a mi minden tartozásunk és kötelességünk is őt illeti. Törvényt a sz. korona szab nekünk és semmi törvénynek azon kivül nem engedelmeskedünk és semmi más polgári kötelességet, mint iránta valót, nem ismerünk. S ha mégis úgy látszik, mintha a mi kormányformánk nem különböznék más alkotmányos királyságok kormányformájától, annak megcáfolására elegendőnek tartom felhozni a következő bizonyítékot. Más országokban az uralkodónak vannak személyes jogai, melyeknek gyakorlásába a nemzetnek beleszólása nincsen. Mi is beszélünk személyes királyi jogokról, de tulajdonkép ezek is nem a király személyének, hanem a sz. koronának jogai, a király személyére ruházva. Mert a magyar alkotmány semmiféle olyan személyes királyi jogokat nem ismer, amelyekhez a sz. korona másik alkotó eleme, a nemzet, beleegyezését nem adta. Mit látunk itt? A király és a nemzet olyan egybeolvadását, melyet más népnek alkotmányos szervezetében hiába keresünk; az állameszmének oly tökéletes egységét, amilyennel nem dicsekedhetik semmiféle nemzet.