Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1916

királyra, királyáért lelkesedő népre hintette sugarát. Magyar nemzeted azóta hozott áldozata megmutatta, hogy a magyar nem háladatlan s hogy nemcsak üres szava, hanem tetté váltott hitvallása : A legelső magyar ember A király : Érte minden honfi karja Készen áll. Férfierődet azonban nemcsak magad, hanem Isten rád mért csapásai is próbára tették. A gyász sötét madarai sokszor körülröpködtek. Korán sírbaszállt fiú, meggyilkolt hitves szomorú árnyai kísértek. De a lelkedben lakozó mélységes hit Jób türelmét termelte benned s megnyugvó szavait adta ajkadra: Az Úr adta, az Úr elvette, legyen áldott az ő szent neve ! Hitedben meg nem inogva, reményedben bizakodva álltál rendületlenül mindig szembe, várva a csapást. Néma ajakkal, könytelen szemmel tűrtél, hisz király voltál s „a királynak sírnia nem szabad", csak néma magányod csöndjében tört ki a megenyhítő köny s hagyta el kebledet a fájdalom sóhaja. Mikor örökösödnek életétől orvvul megfosztott teteme vonult végig országodon, megrendültél te szegény aggastyán, de össze nem roskadtál, mert érezted, hogy népednek most lesz rád legnagyobb szüksége, a bölcs, megfontoló öregre, ki könnyelműen nem dobja népeit az öldöklő háború pusztító viharába. S csakugyan béke után vágyódó szíved visszarettent a háború véres rémétől, türelemben elmentél a végső határig, sok álmatlan éj, hosszas tusakodás után mondtad ki a történelmi szavakat: Mindent átgondoltam, mindent megfontoltam s indítottad katonáidat a sérelmek megtorlására. Azóta szíved ott volt küzdő seregednél, szereteted a háború sebesültjeinél, szánalmad az elhúnyt hősöknél. Még egy erényed lesz minden magyar tanulságos példája: a lelkiismeretes, soha nem lankadó kötelességteljesítés. Tudtad, hogy a királyok nemcsak fényre és kényelemre születnek, hanem aki nemzetek gondját vállalja magára, annak munka s aggodalom a pihenőpárnája, ki milliók sorsát kezében tartja, ahhoz elhatol a milliók kérő szava. S e szó serény munkálkodásra buzdított. A nap kelő sugarai ott találtak Íróasztalodnál, hogy míg népeid pihenve alszanak, őrködő, aggódó lelked előkészítse ébredésük után boldogságukat. Tomboló viharok, vagy derült, nyájas napok