Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

i. AZ AKADÉMIA VISSZAÁLLÍTÁSAIM ÉS ÉPÜLETÉNEK TŰRTÉMETE. yőr városa és vidéke a győri jogakadémiának 1848-ban történt megszüntetése óta a pozsonyi jogakadémiába, vagy a pesti egyetemre volt kénytelen fiait jogi tanulmányokra küldeni. A Pesten való iskolázás sokba került s az ifjak »erkölcsösség tekintetéből számos csáboknak« voltak kitéve. Pozsonynak félreeső volta és az a körülmény, hogy téli időben a Dunán való nehéz közlekedés miatt úgyszólván el volt zárva a déli vidékektől, sok bajlakodást okozott a jogtanuló ifjaknak és szüleiknek.

1 Győr városa és vidéke ezeken a bajokon szeretett volna segíteni ; de mivel jól tudta, hogy az osztrák kormányrendszer a győri jogakadémiát, melyet a tanárok és tanítványaik hazafias szelleme miatt szüntetett meg, semmiféle kérelemre nem állítja vissza, azért nem is tett ez irányban lépéseket. Jobb korra kellett várakozni, hogy a kísérletet meg lehessen tenni. Az 1860-iki októberi diploma megjelenése, mely közeledést mutatott az alkotmányosabb kormányzat felé, már nyújtott valamelyes reményt arra, hogy a nemzet idővel visszanyerheti elkobzott jogi és szellemi értékeit. Ez a gondolat vezette Szabó Otmárt, a győri Szent Benedek-rendi főgimnázium lelkes igazgatóját, midőn sorompóba lépett a győri jogakadémia visszaszerzése érdekében. Alighogy megjelent (okt. 20.) a diploma, rá néhány nap múlva Szabó Otmár Emlékiratot nyújtott be Győr város községtanácsához. Ebben először is fölkéri a községtanácsot, »hogy a tizenkét év óta bezárt jogakadémiának megnyitását eszközölni szíveskedjék«, majd igy folytatja: »Hogy a szellemi és anyagi lét válhatlan kapcsolatban áll Győr városnak t. községtanácsa bölcs intézkedésével, eléggé tanúsítja, hogy mindkettőnek előmozdítására semmi áldozatot sem kiméi. » V. ö. Győri Közlöny, 1862. évf. 48. sz.