Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

59 meg nem haladhatta; a 12 órán tul elvállalt előadás az illetőre nézve ingyenes kollégium természetével birt (1868. ápr. 17., 6182. sz. r. és az 1871. szabályzat 23. §). Az alap- és államvizsgálati dijak összegéből a tanárok a vizsgálatban való részvételük arányában részesültek (1874. szab. 45. §). Ha előfordult az az eset, hogy valamely tanszék bizonyos ideig betöltetlenül maradt s a tantárgyakat miniszteri helybenhagyással vagy megbízásból a tanárok maguk között osztották fel, akkor jutalmul helyettesítési dijat kaptak. így pl. félévi helyettesítésért 100—200—250 frtot. Hosszasabb betegség esetében előforduló helyettesítésért is kijárt a dij, pl. két hónapra 40 frt. Áthelyezések alkalmával költözködési dijat utaltak ki a tanároknak. A tanár nyugalmi dijára nézve eleinte azon régi szabályzat volt az irányadó, hogy 30 évi működés után egész fizetése illette meg. Az 1870 augusztus 23-ikán kelt királyi .elhatározáson alapuló 17845. sz. miniszteri rendelet uj nyugalmidijszabályzatot állapított meg. Eszerint a tanárok ezen rendelet keltétől fogva 10 évi szolgálatuk után fizetésük */

6 részét, 15 év után 8/

6 részét, 20 év után 4/

6 részét, 25 év után 5/

6 részét, 30 év után pedig teljes fizetésüket élvezték nyugalmi dijul. A tanársegédek, illetőleg helyettes tanárok szolgálati évét nem nem számították be a nyugalmi díjazásra jogosító időbe. A törvényhatósági tisztségekben eltöltött idő beszámítását csak folyamodással kegyelemként lehetett kérni (1873 junius 15., 3834. sz. r.). b) A tanáesülések. A tanárok tanítási és vizsgálati kötelességei. . Tanszabadság. Szabadságidejük. A tanároknak kötelességük volt az igazgatótól időnként összehívott kari tanácsülésen résztvenni. Ezen üléseken jelen lehettek a magántanárok is, de szavazati joggal csak kettő birt. Ennélfogva ha a magántanárok száma kettőnél több volt, akkor kettőt megválasztottak maguk közöl s ezek gyakorolták a szavazó jogot. Ha azonban a tanácsülésen a magántanárok hallgatóinak leckelátogatásáról vagy a tandíj alól való fölmentésükről folyt a tárgyalás, ezen ügyekben a magántanárok nem szavazhattak (1874. szerv, szabályz. 9. §). A jegyzői tisztséget 1874-ig a tanársegédek, azontúl pedig vagy valamelyik önként ajánlkozó tanár, vagy ha ilyen nem akadt, a hivatalszénium szerint való legifjabb tanár (12. §). A tanácsülés dolgai voltak : Gondoskodott a helyettesítésekről s ez ügyben fölterjesztést intézett a minisztériumhoz. Gondoskodott arról, hogy a nem kötelező speciál kollégiumok tartására magántanárok, vagy szakemberek nyeressenek meg. Határozott a tanulók tandijmentességi ügyében. Minden tanév végén felülvizsgálta a tandíj behajtásáról és kezeléséről