Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

57 5. fi tanárok. a) A. tanárok képesítése, kinevezése, rangfokozata és javadalmazása. Jogakadémiai nyilvános rendes tanár csak oly egyén lehetett, aki a jogi tanfolyamokat rendesen elvégezte, jogi doktori oklevelet s áz elnyerendő tanszéknek legalább egyik tantárgyából egyetemi magántanári képesítést (habilitatio) szerzett. A tanári állást pályázat utján lehetett elnyerni. A pályázatot a vallás- és közoktatásüygi miniszter hirdette. A pályázók az akadémia igazgatóságához nyújtották be folyamodásukat. Az igazgató a folyamodásokat a tanári kar elé terjesztette. A tanári kar a folyamodók közöl hármat kijelölt s ezeket az igazgató utján a vallás- és közoktatásügyi miniszter elé terjesztette ; ez azután a jelöltek közöl egyet kinevezett a pályázat alatt levő tanszékre. A nyilvános rendes tanárokon kivül helyettes rendkívüli, nyilvános rendkívüli és tanársegédi állások is voltak. Ezek kinevezése is az említett módon történt. Helyettes rendkívüli tanár az volt, akit a miniszter azon föltétellel nevezett ki, hogy egy év leforgása alatt megszerzi az egyetemi magántanári képesítést és (ha nem volt meg) a jogi doktori fokozatot. Kivételes esetekben hosszabb határidőt is engedett a miniszter. Amint e föltételek teljesültek, az illető megkapta — folyamodás utján — a nyilvános renkivüli, majd meg a nyilvános rendes tanárrá való előléptetést. 1878 óta (ápr. 25., 4749. sz. r.) az első izben kinevezett tanárokat az első három évben helyettesi minőségben alkalmazták ; azután nyilvános rendkívüli, majd nyilvános rendes tanárok lettek. Az elsorolt fokozatban levő tanárok egy-egy tanszéket töltöttek be. Ezeken kivül volt még tanársegédi állás. A tanársegéd állásánál fogva viselte a könyvtárőri tisztet is s helyettesítette, akadályoztatások esetében, a tanszékkel biró tanárokat. Előfordult az az eset is, hogy ha valamelyik tanszék nem volt betöltve s a tantárgyakat a többi tanár között nem lehetett felosztani, akkor a tanársegéd tartott előadásokat az illető tantárgyakból. A tanársegédnek szintén kötelessége volt a föntebb említett tanári minősítéseket megszerezni. Mig ezt nem teljesítette, csak helyettes tanársegéd volt. A minősítvények megszerzése után nyitva állott előtte az ut a felsőbb fokokra való pályázásra. A tanári és a tanársegédi állásra kinevező okiratot, az u. n. tiszti rendelvényt a miniszter az igazgatóságnak küldte meg, aki hivatalosan átadta az illetőnek. A kinevezett tanár vagy tanársegéd ezután a tanári testület nevében az igazgatónak kezébe letette a hivatalos tiszti esküt. S ezt két példányban latin nyelven Írásban is kiállította s aláirta; az egyik példány az intézet levéltárába került, másikat az igazgató felküldte a minisztériumba.