Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

47 is; d) az egyházjog, mint az egyházak alkotmányi és közigazgatási joga ; e) a magyar állam statisztikájából a népességi, közmivelődési és közgazdasági rész, tekintettel Ausztriára (19. §). A két államvizsgálat letevése között az 1888. jun. 20., 24062. sz. miniszt. rendelet szerint legalább három hónapi időköznek kellett eltelni. Ezt az időközt azonban különös figyelmet érdemlő esetekben a tanári kar megrövidíthette, de ez időköz hat hétnél rövidebb nem lehet. Allamvizsgálatot a négyévi tanfolyamnak elvégzése és a végbizonyítványnak a kivétele után abban a jogakadémiában tehettek a jelöltek, ahol a végbizonyítványt kiérdemelték (20. §). Pótállamvizsgálatot csak egy tantárgyból lehetett tenni a felfüggesztést követő 7 hét eltelte után. A pótvizsgálatot csak egyszer volt szabad ismételni ; ha nem sikerült, az egész vizsgálatot meg kellett ismételni. — Visszautasítás esetében ismétlés két hónap eltelte után történhetett. Az államvizsgálatok eredményéről a bizottság bizonyítványt adott ki, melynek kelte és száma a végbizonyítványra is rákerült (21. §). Az érdemjegyek (1891. szept. 3., 37938 sz. min. rend.): szótöbbséggel, egyhangúlag képesíttetett, kitüntetéssel képesíttetett. A két alapvizsgálatra és az államvizsgálatokra a bizottságokat a tanári kar úgy alakította meg, mint 1883 előtt. Az államvizsgálatokon öt tagu bizottság működött. Minden bizottságban volt egy elnök és alelnök. A tanév multával ez utóbbi lépett az előbbinek helyébe, ennek helyébe pedig a széniumban következő azon rendes tanár, aki azon vizsgálat tárgyai közöl az egyiknek szaktanára volt (22—24. §). A szabályzat gondoskodott a régi rendszerből az újra való átmenetről is. A második alapvizsgálatot az 1883/4. tanév szeptemberi határidejében és apótvizsgálatot az 1883/4. tanév novemberi határidejében az eddigi (1874-iki) tárgycsoportozat szerint lehetett letenni ; az 1884. év január havától kezdve azonban már csak az uj rendtartás szerint (32. §). Az 1883 május 18-ikán (11630. sz. a.) kelt rendelet értelmében az államvizsgálatok a jövőben nem szolgáltak a szigorlatoknak és félévbeszámításoknak föltételeiül. A nevezett naptól, illetőleg az uj szabályzat kihirdetésétől fogva csak e szabályzat tanulmányi rendjében megjelölt tárgycsoportok szerint folytak a vizsgálatak, s ezekre csak azokat bocsátották, akik a nyolc félévet szabályszerűen végézték s végbizonyítványt mutattak fel (33. §). Az 1889-iki módosítás. Az 1889 : XXVI. törvénycikk az egyéves katonai önkénteseknek megadván azt a jogot, hogy az 1890/l-iki tanév kezdetétől fogva 7 félév alatt végezhetik jogi tanulmányaikat, az ez ügyben kiadott szabályzat (5. §) ugy rendelkezett, hogy az önkéntesek a 7 félév eltelte után nyert végbizonyítvány alapján államvizsgálatra és szigorlatokra bocsáthatók.