Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

44 első felében kellett letenni, különben a jogtanuló a második évi tanfolyamra nem léphetett föl (26. és 27. §§). A második alapvizsgálat tárgyai: a jogbölcselet, a magyar közjog és a nemzetgazdaságtan, mint az államtudományi képzettség alaptanszabályai. — Ennek a vizsgálatnak az ideje a másodévi tanfolyamnak a végére julius hónak második felére, vagy pedig a következő tanév elejére október hó elejére volt kitűzve. Ha a tanuló sikeresen kiállotta, fölléphetett a III. évi tanfolyamra (28. és 29. §§). Ezen két alapvizsgálaton kivül volt még a kar kebelén belül tartott két elméleti államvizsgálat, u. m. az egyik a jogtudományi, a másik az államtudományi államvizsgálat. Hogy a jogtanuló a két államvizsgálat közöl egyiket, vagy másikat, avagy mind a kettőt teszi-e le, az tetszésére volt bizva ; de akárhogy választott, vizsgálatra csak akkor bocsátották, ha a két alapvizsgálatot jó sikerrel kiállotta. Ezenkívül általános elvül szolgált, hogy ezt a két államvizsgálatot éppen ugy, mint a két alapvizsgálatot csak ott lehetett letenni, ahol a tanuló az ezen vizsgálatokra képesítő tanfolyamokat végezte (30. §). A jogtudományi államvizsgálatnak tárgyai: a) a magyar magánjog, kapcsolatban az osztrák joggal, amennyiben ez a magyar birodalom területén gyakorlati jelentősséggel bir, és tekintettel a házassági jog kánonjogi elveire; b) a polgári törvénykezés, a büntető jog és eljárás; c) a kereskedelmi és váltójog (31. §). Az államtudományi államvizsgálat tárgyai : a) a politika (alkotmányés kormányzati politika) ; b) a pénzügytudomány ; c) a magyar állam statisztikája, tekintettel Ausztriára ; d) a magyar közigazgatási jog és a magyar pénzügyi jog elvei és főbb intézményei ; e) az egyházjog, mint az egyházak alkotmányának és közigazgatásának joga (32. §). E két államvizsgálat közöl az egyiket a harmadik tanfolyam végén julius második felében, vagy ezentúl bármikor le lehetett tenni ; aki pedig mindkettőt ki akarta állani, az a másodikra csak a 8. félév utolsó hat hetében volt bocsátható (33. §). A két alapvizsgálatra a bizottságot maga a jog- és államtudományi kar alakította évenkint a rendes, rendkívüli és azon tényleg működő magántanárok közöl, akik az abban képviselt valamelyik tanszakot tanítottak. Az elnöki tisztet, felváltva szénium szerint évenkinti turnusban, valamelyik rendes tanár viselte Az egyes vizsgálatokra kirendelt külön bizottság három tagból állott. (34. §). A két államvizsgálatra a bizottság szintén évenkint alakult részben azon tanárokból, kik az abban képviselt tanszakot tanították, részben pedig azon szakférfiakból (ezek vizsgálóbizottsági kültagok), kiket a tanári testület javaslata alapján a vizsgálóbizottsági tagságnak egy-egy évre való elvállalására a vallás- és közoktatásügyi miniszter fölkért. Eziránt a fölterjesztést mindig a megelőző tanév vége előtt kellett a miniszterhez intézni.