Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

Ï9 ajánlotta e vállalkozást a minisztérium figyelmébe Az ifjúságnak — úgymond — alkalma lesz egy fontos büntörvénykezési intézménnyel oly mértékben megismerkedni, amilyenben a rendes büntetőjogi és igazságügypolitikai tantárgyak előadása keretében, éppen ezen tárgyak anyagának terjedelme és az idő rövidsége miatt nincs módjában megismerkedni. A miniszter (1873 márc. 5., 1628. sz. r.) ez ajánlatra megengedte Fölkel Istvánnak, hogy az említett módon és a rendes leckék idejével össze nem ütköző órákban megtarthatja előadásait. Fölkel István ennek következtében április 15-iki kezdettel heti két órában fejtegette tárgyát. Minthogy özonban az ifjúság az évvégi vizsgálatokra való előkészület miatt csekély érdeklődést mutatott, azért Fölkel már május végén befejezte előadásait. Fölkel az 1873/4. tanév elején ismét kész lett volna előadásokat tartani, de nem jelenkezett hallgatósága. Az 1874-ben életbe léptetett uj tanulmányi szervezet. A jogakadémiai oktatásüggyel foglalkozó illetékes körök az 1867-iki szervezettel nem voltak megelégedve ; törvényjavaslatot is dolgoztak ki a főiskolák újjászervezéséről. Minthogy pedig a szükséges javítások sürgőseknek látszottak, azért Trefort Ágoston, vallás- és közoktatásügyi miniszter, nem várva meg a javaslatnak törvénnyé válását, ami egyébként később sem történt meg, 1874 március 30-ikára és következő napjaira Budapestre szakférfiakból álló tanácskozmányt hivott össze, melyre minden jogakadémiának és joglíceumnak tanári testületéből egy-egy tagot kellett küldeni. A győri akadémia Kautz Gusztáv dr. igazgatót küldte ki a tanácskozásban való részvételre. Az egybegyűlt szaktanácskozmány a föntebb említett javaslat elveinek alapján Szabályzat a jogtanodák uj szervezéséről cimen részletes javaslatot dolgozott ki, amely a király elé kerülvén, 1874 május 4-ikén megerősítést nyert. A miniszter az uj szabályzatot május 19-ikén kelt (12917. sz.) rendeletévei szétküldte a jogakadémiáknak és jogliceumoknak életbeléptetés végett. A rendelet, mely felfödi a régi jogtanulmányi szervezet hiányait és rámutat az uj szabályzat magasabb rendű céljaira, eképpen szól : »Hogy az állam közvetlen rendelkezése alatt álló jogakadémiák és jogliceumok tanulmányi rendszere összhangzásba hozassék azon államvizsgálati és ezzel összefüggő tanfegyelmi szabályzattal, mely a két magyar tudomány-egyetem jog- és államtudományi karánál az alapos szakképzettség érdekében a két különböző jog- és államtudományi iránynak szétválasztásával folyó évi február 5-én 3055. sz. a. kelt rendeletemmel a törvényhozás végleges intézkedéséig életbe léptettetett, s hogy egyúttal az érintett jogtanodák tanműködésük eddigi szűk köréből kiemelkedve oly szervezeti alapra fektettessenek, melyen nemcsak egy szakiskola feladatainak, hanem a főiskola azon magasabb rendeltetésének is, miszerint a gyakorlati élet követelményein kivül egyszersmind művelője és terjesz2«