Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1914

9 Kautz ezután megjegyzi, hogy még mindig nincs későn, a város még felajánlhatja az akadémia számára szükséges helyiségeket. De arra is figyelmezteti a várost, hogy a késlekedésnek káros következményei lehetnek. Az első ilyen következmény lehet az, hogy ha a város meg is ajánlja a helyiségeket, az ez ügyben meginduló hivatalos tárgyalások, a helytartótanácsnak a Felséghez fölterjesztendő jelentése, az onnan való határozat leküldése, a tanári állásokra való pályázatok, a kinevezések annyi időt vesznek el, hogy esetleg az akadémiát még az 1867/8. tanév elején sem lehetne megnyitni s igy a fontos ügyre nézve megint elveszne egy év, mint elveszett már az 1866/7. tanév. De súlyosabb következménye is lehet a késlekedésnek. Az az eshetőség fenyegeti Győr városát, hogy nem kerül vissza falai közé az akadémia, mert a megyés püspök nem akarva az akadémiát egyházmegyéjére nézve végleg elveszteni, kész a Sopron városában lévő nagy házát felajánlani az akadémia számára. Ezek elmondása után buzdító szózatul e szavakkal zárja be cikkét Kautz Gusztáv : »Ne hagyjuk tehát kisikamlani kezeinkből a kínálkozó alkalmat, ne engedjünk helyet városunk történelme évkönyveiben azon tételnek, hogy 19-ik század második felében, akkor, midőn a város jólléte előmozdításáról szó volt, a kivánt erély bennünk hiányzott és közönyünk által a közművelődés úgy, mint az anyagi haladásban hátramadás jeleit adtuk, hanem inkább érdemeljük ki erélyünk és áldozatkészségünk által a jelenkor elismerését, az utódok áldását és ez által tettleg is tüntessük ki, hogy megyés püspökünk ő nagy méltóságának a város jóllétére irányzott buzgó törekvéseit nem csak megköszönni tudjuk, de segíteni is készek vagyunk. € Mikor Kautz Gusztávnak e nyomós tartalmú és lelkeshangu cikke megjelent, akkor már a város hatóságánál is folytak a tanácskozások az akadémia ügyében. A nevelésügyi választmány küldöttsége eljárt megbízatásában. Megfordult a főapátnál, de a már említett oknál fogva elutasító választ kapott. Ennek következtében a választmány azt a javaslatot tette a november 5-iki közgyűlésnek, hogy az akadémia számára szükséges helyiségekről gondoskodjék maga a város s alakíttassa át erre a célra a régi megyeházát. A közgyűlés a javaslatot elfogadta, tervezetet és költségvetést készített s minderről Simor János püspököt is értesítette. A város megmozdulta után Simor püspök is letett abbeli tervéről, hogy az akadémiát Sopronnak szerzi meg. A városi közgyűlés határozatát és a tervezetet fölterjesztette a helytartótanácsnak. Mig ez ügyet a helytartótanács megtárgyalta, a Felséghez terjesztette s onnan a végső elhatározás megérkezett, azalatt jó néhány hónap folyt le. Ez időközben, 1867 január vége felé Simor János esztergomi érsek lett. Azonban ez állásból folyó elfoglaltsága mellett sem feledkezett meg Győrről, folyvást érdeklődött a győri akadémiának folyamatban levő ügye iránt. Máj us derekán Bécsben járt s onnan azt sürgönyözte Kautz Gusztáv-