Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1913

31 János VII. o. t., I. asszisztens: Fehérváry László VIII. o. t., II. asszisztens: Keller Ferenc VIII. o. t. — Titkár: Fehérváry László VIII. o. t. — Tanácsosok : Ámon Ferenc, Ertl Jenő VIII. o. t., Szodfriedt István, Osztovics László VII. o. t., Rédly Gyula, Klempa Sándor VI. o. t., Lunn Jenő, Scheller Sándor V. o. t. Az alsó osztályok Mária-kongregációja a III—IV. osztály tanulóiból alakult, a II. osztályosok jelöltek. Ami a kongregáció belső életét illeti, a kisebb kongregáció ebben az évben is a szokásos szakosztályok megalakításával igyekezett tagjait az önnevelésben előrevinni. A legm. Oltáriszentség kultuszát közös adoratióval és az ünnepélyes szentségimádásban való részvétellel fejlesztették a kongregációban. Gyűléseinket kéthetenkint tartottuk. Fölkaroltuk tehetségünk szerint s a kongregáció céljához képest a jó sajtó ügyét ís ; olvasták a tagok s járatta a kongregáció a Zászlónk, MáriaKongregáció, Visszhang Afrikából, Örökimádás, Jézus szent Szivének Hirnöke, Szűz Mária Virágos kertje kath. folyóiratokat. Van a kongregációnak kis könyvtára is, mely a tagok adománya és egyéb beszerzések révén az idén is több kötettel gyarapodott. A kongregáció tisztikara a mult évben a következőképen alakult: Prefektus: Gráf Miklós IV. o. t., asszisztensek: Tretter László és Heckenast György IV. o. t., titkár: Wachtler Ferenc IV. o. t., háznagy: Németh János IV. o. t., konzultorok: Vermes Dezső, Palkovits Gergely, Foltányi Ferenc, Martincsák Géza, Tóth László, Belletz Ede IV. o. t., Borbély József, Horváth József, Láng Ernő III. o. t. Dr. Kramolin Viktor ny. főispán, kir. fóügyészhelyettes ünnepi beszéde. Mikor a főgimnázium tanári kara a Mária-kongregációba való felvétel előestéjén Szűz Mária új leventéi áhítatának emelésére a kongregációba való felvételük fontosságának kidomborítására ez ünnepélyek rendezését elhatározta, első izben e főgimnázium volt növendékét, Győrváros és megye akkori főispánját, majd a tankerületi főigazgatót kérte fel a buzdító szózat elmondására, mert úgy látta, hogy együttérzésben a tanári kar intenciójának felismerésében és az ifjúság iránti szeretetükben a leghelyesebb irányt fogják kijelölni, amely irányban e felszólalásoknak mozogniok kell, hogy céljukat elérjék és mert e nagytekintélyű férfiaknak az egész emberi életet betöltő küzdelme legragyogóbb példája lehetett a fiatalság előtt a szavak és tettek harmóniájának, az igazi vallásosság nagy értékének a közélet porondján. Most énreám esett a tanári kar megtisztelő bizalma és midőn én e ki nem érdemelt megtisztelésnek nagy okát keresem, azt csak abban találom, hogy erős nemzeti érzületemből kifolyólag hazám jövendő nemzedékét