Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Győr, 1912

85 Acsay munkájának egyik legszebb fejezete ez, melyben Rónaynak az udvarnál töltött tartózkodását írja meg. Mesterien rajzolja meg a szerepet, melyet Rónay a vallásos és hazafias szellemnek a királyi növendékek szívébe való becsöpögtetésével betöltött s azt is, mint nyerte meg ideális és korrekt jellemével dicsőült Erzsébet királynénk föltétlen bizalmát. Ám nem kevésbé értékes könyvének az a része is, melyben Acsay Rónay Jácint írói munkásságát méltatja. Rónay még mint gyermek-ifjú határozta el, hogy évről-évre legalább egy-egy művel fogja gyarapítani hazai irodalmunkat s e szándékát férfi- és aggkorában egyaránt megvalósította. írói munkássága tulajdonképen 1844-ben kezdődik. Ekkor jelent meg Mutatvány a tapasztalati lélektan köréből c. műve, melyet azután sorban követtek filozófiai munkái és értekezései. Acsay e munkák részletes bírálata után megállapítja, hogy Rónay a maga korában a bölcselet terén az egyik legönállóbb gondolkozó, munkáit páratlan világosság, élénkség és szemléletesség jellemzi s bölcseleti nyelvünkre határozott fordulópontot jelentenek művei. Értékesek azok a munkái is, melyek az embertan és a geologia körébe vágnak, valamint a Shakspere-ről írt alapos tanulmánya. Acsay Rónay Jácint életét nemcsak tudással, gonddal és avatottsággal írta meg, hanem a rendtárs megható szeretete is megérzik minden során. Megérzik különösen akkor, mikor munkája végén a Rónaynak 1889-ben bekövetkezett halála után megjelent hirlapi közleményeket, életrajzokat bírálat alá véve világosan kimutatja, hogy hőse fölvilágosult szellem volt ugyan, de a szó legnemesebb értelmében és soha semmi titkos társulathoz nem tartozott — miként többen hirdették — hanem hazáját és egyházát nyilt őszinteséggel szolgálta. Rónay Jácint sok oldalról megtámadott érdemes nevének ennek a megdönthetlen igazságnak megállapításával szolgáltatott legfényesebb elégtételt, legnagyobb dicsőséget. Fényesen megfutott, tanulságokban gazdag pályájának emléke hadd legyen tiszta! Hazájának tett áldozatos szolgálatai, papi és férfiúi erényei ezt méltán megérdemlik. *** Igénytelen értekezésem befejezéseül e fejezet végén fölsorolom Acsaynak nyomtatásban megjelent s kéziratban levő műveit és fordításait, valamint azokat a közleményeket, melyek Acsay írói működésére és életére vonatkoznak. Talán mondanom sem kell, hogy a jelen életrajz összeállításához mindmegannyit forrásul használtam. Nyomtatásban megjelent nagyobb müvei: A prózai műfajok elmélete. Budapest, 1889. Bossuet beszédei. I. kötet. Bossuet egyházi beszédei. Esztergom, 1895. Bossuet beszédei. II. kötet. Bossuet dicsőítő- és gyászbeszédei. Esztergom, 1902. Ifjúsági Szentbeszédek. I. kötet. Győr, 1905. Ifjúsági Szentbeszédek. II. kötet. Győr, 1908. Ifjúsági Szentbeszédek. III. kötet. Győr. 1912.